Miként a nyugat-európai cégek számára ígéretesnek bizonyult az unióhoz 2003-ban csatlakozott országok piaca, úgy most a magyar vállalkozások számára kínál lehetőségeket a legutóbbi bővítési hullám során taggá vált Románia és Bulgária. A magyarországi autópálya-építési hullám lecsengőben, s a közútépítési megrendelések is nagyon visszafogottak, így érthető, hogy a korszerűen felszerelt és szakosodott infrastruktúra-építő cégek kelet felé vetik tekintetüket. A Vegyépszer számára is kicsi lett a hazai piac, ezért 2004-ben új lehetőségek feltérképezését kezdte meg a vállalat Erdélyben.
Farkas László vezérigazgató-helyettes lapunk kérdésére elmondta, hogy a terjeszkedés szempontjából Románia, Szlovákia és Szerbia északi része az a terület, ahol érdemes volt felmérni a lehetőségeket. Szlovákiában eddig nem sikerült munkához jutnia a cégnek, mert a helyi építőipar felkészült és erős cégekkel rendelkezik, valamint jelen van a piacon minden jelentős európai multi is. Szerbiában a politikai helyzet nem olyan stabil, hogy zavartalanul folyhatna az üzlet. Boszniában azonban jelen van a Vegyépszer Zrt., amely egy leányvállalatán keresztül erőmű-rekonstrukciós munkát nyert el.
A külpiacok közül a legeredményesebb a romániai – hangsúlyozta Farkas László. A szomszédos országban a gazdasági környezet is kedvező. A nemzeti össztermék évente öt-hét százalékkal nő, de mert ennek eloszlása nem egyenletes, a nagyvárosok környezetében a GDP növekedési mértéke ennek duplája is lehet. Az állam eladósodása csupán húsz százalék körül van a GDP-hez viszonyítva, a tőkebeáramlás pedig évenként hét-nyolc milliárd euró.
Az unió fejlett államaihoz felzárkózni kívánó Romániának ugyanakkor hatalmas lemaradást kell ledolgoznia mind a közutak, de a csatornázás, sőt a vízvezeték-hálózat kiépítése terén is. Így aztán hiába vannak ott a román piacon az európai multik, a román közép-, s erősödőben lévő nagyvállalatok is, azért a magyar cégeknek kisebb konkurenciával kell megküzdeniük, mint idehaza. A Vegyépszer nem találkozott nemzetiségi alapú diszkriminációval, üzletben nincs magyar–román ellentét, de kétségtelen, szögezte le a szakember, hogy a román állam jobban védi a hazai cégek érdekeit, mint azt Magyarországon tapasztalhatjuk.
A cég romániai projektjei nem szűkíthetők le Erdélyre: Moldvában és Havasalföldön is dolgoznak. A Vegyépszer két leányvállalattal és számos fiókteleppel rendelkezik a szomszédos országban, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Kolozsvárott, Csíkszeredában, Nagybányán folytat most is tevékenységet, öszszesen mintegy ötvenmillió euró értékben.
A nagy autópálya-projektek esetében a Vegyépszer hátrányban van a nemzetközi nagyvállalatokkal szemben, amelyek különösen a finanszírozás területén múlják felül, ám számos olyan kisebb útszakasz is épül az országban, ahol sikerrel pályázhatunk – mondja Farkas László. A szakember felhívta a figyelmet a városokat elkerülő szakaszokra: ezek alig-alig épültek az elmúlt években, s ez megnehezíti a közlekedést a mai Romániában. Nagyon sok elkerülő szakaszt kell építeni az elkövetkező években, itt mindenképpen jelentős szerephez juthatunk – vélekedett a vezérigazgató-helyettes. Ugyancsak komoly megrendeléseket várhatnak a környezetvédelmi beruházások terén. Az EU Románia számára is előírta a teljes csatornázást, s ehhez jelentős támogatást is nyújt. Jelenleg a 15-20 ezer lelket számláló településeken nincs csatornarendszer, s a kisebb településeken a vízvezeték is hiányzik. De még Nagyváradon is negyven kilométernyi vízvezeték építésére van szükség. Románia mintegy tíz éven belül ki kell építse e kommunális rendszereit, és azután kezdhetnek hozzá a települési utak burkolásához. Ez további évekre biztosít munkát. Így nem tűnik merész célkitűzésnek, hogy a Vegyépszer középtávon a csoportszintű bevétel mintegy harmadát várja a határon túli tevékenységtől.
Menczer Tamás: Magyar Péternek csak saját maga számít + videó
