Követhetetlen agrárpénzek

Ellentmondások hálójába került a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal. Mint tegnap kiderült, az uniós intervenciós rendszer mégsem okozott 25 milliárd forintos kárt az államkasszának, pedig év elején még erre hivatkozva vontak el a termelők földalapú támogatásából ekkora összeget. A tárca továbbra is ígéri, hogy megtesz mindent a hazai raktárakban lévő kukorica állattartókhoz juttatása érdekében.

Minden uniós keretek között lehetséges intézkedést megtesz a kormány annak érdekében, hogy a hazánkban még fellelhető mintegy 900 ezer tonna uniós intervenciós kukorica az állattartókhoz jusson – közölte tegnap Benedek Fülöp, az agrártárca szakállamtitkára. A több mint egy hónapja is elhangzott azonos ígéret óta az unió már egymillió tonna kukoricát értékesített, aminek több mint 60 százalékát multinacionális érdekeltségű kereskedőcégek vásárolták meg, mivel az európai gabonairányító bizottság rendre csak a legmagasabb, az állattartók által megfizethetetlen ajánlatokat fogadta el. Máhr András szakállamtitkár tájékoztatása szerint az állam tulajdonában lévő raktárcégein keresztül eddig mindössze 40 ezer tonna kukoricát vásárolt és adott át az állattartóknak, ám – mint mondta – a tárca tervei szerint további 200 ezer tonnát szeretne vásároltatni.
Máhr András szerint hazánk az intervenciós készletek eladásán nem nyer és nem veszít semmit, vagyis anyagilag nem jár rosszul. Ez azért érdekes, mert év elején még azzal indokolták a termelők földalapú támogatásának huszonötmilliárd forintos idei megkurtítását, hogy sok volt a jogosnak bizonyuló túligénylés, emellett pedig nagyobb támogatást kívánnak biztosítani az állattartóknak, s nem tudják vállalni a gabona uniós intervenciós felvásárlásának költségeit sem. Később Gőgős Zoltán, a tárca államtitkára már arra hivatkozott, hogy a pénzt az árfolyamveszteség vitte el, majd ezt a tárca azzal egészítette ki, hogy a tárolásnak is vannak költségei. Jelenleg viszont úgy tűnik már egyik állítás sem állja meg a helyét, hiszen az állattartók nem kaptak többlettámogatást, s tegnap már az is kiderült, hogy az árfolyamveszteség sem vihette el a 25 milliárd forintot. Szerdán az is kiderült, hogy Gráf József agrárminiszter elállt attól, az előző napokban hangoztatott tervétől, miszerint a kormányülésen előterjeszti a tőkehúsokra vonatkozó áfacsökkentési javaslatát, mivel szerinte az élelmiszerár-emelkedés nem fogja elérni a „lélektani” húszszázalékos szintet.
Mindeközben a baromfi-féleségek eddig átlagosan 19 százalékkal drágultak, s terméktanácsuk szerint a két hónap alatt duplájára emelkedő takarmányárak következtében legalább 20 százalékos újabb áremelésre lenne szükség. A pékek tájékoztatása alapján a kenyér mintegy 20 százalékkal drágult, s további emelés várható. A hús 15–20 százalékkal, a tej 5–12 százalékkal drágult, illetve drágul a közeljövőben, a tojásért pedig a tavalyi dupláját, akár 50 forintot is fizethetünk. Mivel a baromfitartók, a sertés- és a marhatenyésztők is úgy látják, hogy a takarmányárak okozta költségnövekedést nem tudják maradéktalanul érvényesíteni a kereskedőkkel szemben, várakozásaik szerint a hazai állatállomány jövőre akár a felére is csökkenhet.