Nehezen tiltható be a német náci párt

Németországban, elsődlegesen a keleti tartományokban aggasztóan megemelkedett a külföldiekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények száma. Az „idegengyűlölet” és a „neonácizmus” fogalmak közötti különbségről kipattant vitán túllépve erősödnek azok a hangok, amelyek a „barna ideológiát” hirdető párt, a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) betiltásában látják a rasszizmus ellen folytatandó harc legfontosabb feltételét. Mindez azonban alkotmányos akadályokba ütközik.

Egy ghánai férfit Braunschweigben megvertek, egy afgán nőt Chemnitzben lelöktek a lépcsőn, Magdeburgban kutyát uszítottak egy iraki emigránsra, „Ki a külföldiekkel! Németország a németeké!” jelszavakkal Mügelnben hajtóvadászat indult indiaiak ellen. Ilyen és ehhez hasonló atrocitások után Kurt Beck, a szociáldemokraták pártelnöke újabb javaslatot tett a szélsőjobboldali erőknek otthont adó NPD betiltására. A tartományok belügyminisztereinek konferenciáját elnöklő Ehrhart Körting (SPD) kollégái nevében is hasonló követeléssel állt elő. Matthias Platzek, Brandenburg tartomány miniszterelnöke szerint minden erővel meg kell akadályozni, hogy az NPD a pártoknak folyósított állami támogatással építse ki a struktúráját. Hogy az egyre magabiztosabban agitáló, nemzetiszocialista téveszméket népszerűsítő párt céltudatosan igyekszik a „barna ideológia” terjesztésére, azt alátámasztja a hír, hogy Andreas Molau, az NDP vezetőségének nyíltan antiszemita és rasszista nézeteket hirdető tagja egy birtokot vásárolt, ahol „nevelő tábor” berendezését tervezi.
A szövetségi állam egyszer már kísérletet tett a betiltás lehetőségének jogi tisztázására, de az alkotmánybíróság 2003-ban elutasította a keresetet. A csalódást keltő ítéletből levont tanulságként mindenekelőtt a kereszténydemokraták tartózkodnak attól, hogy ismételten a legfelső bíróság elé vigyék az ügyet.
Az első próbálkozás a szélsőjobboldali párt betiltására egyébként anélkül jutott csődbe, hogy az alkotmánybíróság kétségbe vonta volna az NPD alkotmányellenes tevékenységét. A bírák azon akadtak fel, hogy a biztonsági szervek besúgókat építettek be a neonácik vezető grémiumaiba, és ezek szerepét – esetleges „agent provocateurként” – nem lehetett tisztázni. A pert a köztársaság tehát eljárási hiba miatt vesztette el. Hasonló gigantikus blamázst jelentene, ha az újabb kísérlet is meghiúsulna – állítja a CDU. Wolfgang Schäuble szövetségi belügyminiszter is utalt a magas eljárási rizikóra, már csak azért is, mert nem lenne könnyű feladat eleget tenni az alkotmánybíróság elvárásának: bebizonyítani, hogy az NPD agresszívan támadó szervezet.
Kiutat jelenthetne a beépített felderítők visszahívása. Ebben az esetben viszont az NPD-t megfigyelő alkotmányvédő hivatal elveszítené nélkülözhetetlennek tartott hírforrásait. A párt betiltásához a bírák kétharmadának egyetértése szükséges, az úgynevezett szakmai többség. E szabály átalakítása egyszerű többségre szintén megoldást eredményezhetne, de a jogi szakértők óva intenek ettől a húzástól. A bizonytalan szituációra való tekintettel nem meglepő, hogy Angela Merkel mindeddig nem foglalt határozottan állást a Német Nemzeti Demokrata Párt betiltásával kapcsolatosan.