Sarkad, a gyászzászlókkal ma is fellobogózott, fekete város vezetése mindent megtett, hogy ügyük ne kerüljön le a napirendről: parlamenti felszólalás foglalkozott már velük, viharosan tárgyalt témát adtak nyáron a megyegyűlésnek, Tóth Imre polgármester pedig külön is megszólalt.
– A nyári döntéssel megkérdőjelezték önkormányzati szuverenitásunkat, elvették szabadságunkat, megszüntették autonómiánkat – mondta utóbbin. – A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége mellettünk áll, szerintük eljárási hibáról lehet szó, mert senkitől sem lehet megvonni a társulási jogot. Biztató, hogy a megyegyűlés – minősített szótöbbséggel – szintén a mi igazunkat erősíti.
Korábban egy szórólap és egy MSZP-s újsághirdetés támadta a kistérséget, amely a Békés Megyei Hírlapban jelent meg. A két anyag nagyban hasonlít egymásra. A nagy példányszámban terjesztett szórólap megjelentetője úgy vélte: tíz év alatt kiderült, hogy a mesterségesen létrehozott Sarkadi kistérség nem vált be. Sarkad lemaradt Békés megye más városai mögött. A kistérség feleakkora lett, mint a többi ilyen közigazgatási egység Békésben, ezért kevesebb pénzt tudott kiharcolni fejlesztésekre. „Otthonunk gazdaságilag hagyományosan Gyulával van kapcsolatban, így azonban nem volt lehetőség kölcsönösen előnyös kistérségi fejlesztésekre, Sarkad a gyulai térséggel együtt gyorsabban fejlődhetett volna. Most visszaállnak a tíz éve megbolygatott, természetes közigazgatási határok. Érdekünk, hogy az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városával, Gyulával tartozzunk közös kistérségbe!”
A Sarkadi kistérség megszüntetése élénken foglalkoztatja a baloldali elkötelezettségű sajtót is, a Népszabadság például már több cikket megjelentetett a témáról. A lap riportere próbált észérveket felsorakoztatni, bár inkább Tóth Imrét figurázta ki. Nehemiás prófétához hasonlította a sarkadi polgármestert, magát a tüntetést pedig bulváros stílusúnak nevezte, a koporsóra és a szégyentáblára célozva.
A racionális érvelés megfeledkezett az érzelmi tényezőkről. Jelesül arról, hogy Sarkad és vidéke a történelem során sokkal hosszabb ideig tartozott Biharhoz, mint Békés megyéhez. És arról, hogy a hatvanas években a jelenlegihez kísértetiesen hasonló módszerekkel szüntették meg a Sarkadi járást, kettészakítva azt. Egyik felét a Szeghalmi, másikat a Gyulai járáshoz sorolták. Tóth Imre erre úgy reagált, hogy – különös tekintettel Románia EU-s tagságára – ha így haladnak a dolgok, lesz még Sarkad a nagyszalontai– cséffai térség része…
A Békés Megyei Közgyűlés polgári oldali képviselői élesen elítélték a Sarkadi kistérség felszámolásának gyakorlatát. Túróczy András szerint amit Sarkaddal akarnak megtenni, az országhatárokon belüli Trianon. Molnár Béla orosházi alpolgármester úgy vélte, hogy a baloldal tudatosan sért jogot. – Erről az európai parlamenti képviselőknek is tudniuk kell! – mondta. – Az EU alapvető normáival nem egyezik, hogy egy kistérségi társulást csak úgy eltöröljenek a föld színéről. Még az SZDSZ-es Nagy Béla is úgy gondolta, hogy jogállamban nem szabad az önkormányzatiság ellen támadást indítani.
Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke (Fidesz–KDNP) leszögezte: a kistérségek önkéntes alapon jöttek létre, ezért az alkotmánnyal ellentétes felülről diktált feloszlatásuk. Nem szerencsés, ha a politika a kistérségek belügyeibe avatkozik. – Az eset arra is példa, hogy többségi döntés lehet igazságtalan – hangoztatta Domokos. – Amit a jelenlegi kormány egyik kezével ad, a másikkal elveszi. A kistérségeket összeveszejtik a megyével, hogy minél nagyobb legyen a zűrzavar. Ki beszél itt arról, hogy Magyarországon most törvényesen három közigazgatási szint létezik: a települési, a megyei, a nemzeti? A Sarkadi kistérség leradírozása a térképről mélyen antidemokratikus.
Tolnai Péter, megyei önkormányzati képviselő az eset kapcsán élesen kritizálta a komisszár típusú politikusokat, akik kormányzati parancsra inkább térségük tönkretételén és nem építésén fáradoznak. Szégyen, hogy „Bólogató Jánosok” ülnek a parlamenti széksorokban, akiknek a párthűség fontosabb, mint a józan ész. Ideje volna, hogy az arra méltatlanok önként távozzanak!
Balogh József, Szabadkígyós polgármestere, akinek települése nemrégiben vált ki a Gyulai kistérségből, sarkos véleményt fogalmazott meg: – Ez a történet nem másról, mint arról szól, hogy a szocialisták Tóth Imre sarkadi polgármestert és az általa vezetett kistérséget szeretnék térdre kényszeríteni. Már fél évtizede is megpróbálták ugyanezt, akkor nem sikerült nekik. Utólag belátom, balga ember voltam, amikor egyetlen percig is elhittem, hogy a gyulai érdek mellett más is szóba jöhet. Én akkor vezettem ki Szabadkígyóst e társulásból, amikor rájöttem, hogy a zászlóshajó programot inkább egy kalózhajó vontatja.
Nem volna igaz, ha azt állítanánk, hogy a Körösök vidéke közvéleménye egyöntetűen a Sarkadi kistérség települései mellett áll a vitában. A többség vélhetőleg velük szimpatizál, ám a gyulai lokálpatrióták másként éreznek. Közülük a legjellemzőbb véleményt talán Dancs László fogalmazta meg az egyik Békés megyei internetes újság honlapján vezetett blogjában. Dancs László felfogása azért is érdekes lehet, mert a korábbi ciklusban Gyula polgármestere volt. Az utóbbi években területfejlesztési szakemberként dolgozó Dancs Tóth Imre számlájára írta, hogy éppen tíz esztendővel ezelőtt fordított forgatókönyv zajlott: megszűnt a Gyulai kistérség, s 1997-ben bontott a zászlót a Sarkadi kistérség. Dancs László azonosult a felfogással, amely szerint Békés megye több száz millió forintot veszített azzal, hogy a Sarkadi kistérség nem volt képes projektekkel alátámasztott, támogatható és gazdasági fejlődést eredményező pályázatokat kidolgozni. Azt írta: „Sarkad kistérségi központként persze csak papíron létezett, hiszen a középiskolán kívül valójában semmilyen olyan intézménye, gazdasági létesítménye nem volt, amely erre a feladatra predesztinálta volna. Ez természetesen előrevetítette azt a következményt is, hogy a Sarkadi kistérség nem fog érdemben fejlődni, mert egyszerűen nem adottak hozzá a feltételek. Az idő valóban igazolta a szakma ezen várakozását, hiszen a sarkadi kommunális fejlesztéseken kívül túl sok minden nem történt a kistérségben. A néhány évvel korábban városi címét visszaszerző Sarkad viszont kétségtelenül valamiféle virtuális központ szerepet kapott, ami kiválóan megfelelt a polgármester kielégíthetetlennek tűnő becsvágyának. Ebbe a nagy ívű életműbe rondítottak most bele a szocialista politikusok a Sarkadi kistérség megszüntetésével.”
Dancs László politikai színezetű döntésnek nevezte a mostanit, csakúgy, mint a tíz évvel ezelőttit. Ugyanakkor kissé előrefutott, amikor kész tényként rögzítette, hogy szakmai alapokra hivatkozva Szeghalomhoz és Gyulához csatolták a Sarkadi kistérség korábbi településeit – ugyanis ez nem történt meg.
Dancs mondandóját így zárta: „Normális világban helyeselnünk kellene a Sarkadi kistérség megszüntetését, és a települések valódi kistérségi központként működő Gyulához történő csatolását. A gazdaság fejlesztésének, a területfejlesztésnek ugyanis megvannak a maga szabályai. Ezek szerint valamennyi település jobban fejlődhet, ha van egy centrum, amely húzóerőként működik. De ne legyenek illúzióink! Magyarországon a fontos dolgok nem szakmai alapon dőlnek el ma sem. Vagyis a Sarkadi kistérség megszüntetése mellett szakmai érveket felhozni nem egyéb politikai porhintésnél.”
– A Sarkadi kistérség szétszakítása a két szomszédos, szocialista vezetésű kistérségnek áll érdekében – állította Tóth Imre. – A gyulai vezetés településeket akar rabolni, ugyanis nemrégiben intett búcsút kistérségüknek Szabadkígyós és Újkígyós, s kérték át magukat Békéscsabához. Milyen jól jönne most Szeghalomnak négy, Gyulának pedig hét új tag! Annál is inkább, mivel az Európai Unió 120 milliárd forintot biztosít a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására.
– Hogyan lehetséges az, hogy egyetlen MSZP-s képviselő javaslatára a parlament nemet mond a Sarkadi kistérségre? – tette fel kérdését Babák Mihály szarvasi polgármester. – A kormány megint a fejünk fölött döntött, semmibe véve a demokrácia legalapvetőbb szabályait. Nincsenek tekintettel a településekre, az ott élőkre, a kistérségek vezetőire, az országgyűlési képviselőkre. Sunyi és gyáva módon határoztak, ismét megmutatva igazi arcukat.
– Ilyen diktatórikus lépést legutóbb 1966-ban tettek, amikor a szeghalmi születésű Fehér Lajos akaratából megszüntették a Sarkadi járást – kommentálta az eseményeket Dudás Árpád zsadányi polgármester. – Hét települést a Gyulai, ötöt a Szeghalmi járáshoz csaptak. Ez meg is pecsételte a sorsunkat! Akkor még 50 ezren éltek itt, mára alig 26 ezren maradtunk. Kérjük a szocialistákat, változtassák meg álláspontjukat!
Erdős Norbert (Fidesz) parlamenti képviselő a parlamentben azt hangsúlyozta: Az önkormányzati világban arra még nem akadt példa, hogy így, ilyen erkölcsöt és jogot tipró módon szüntessenek meg egy kistérséget. Ujhelyi István önkormányzati minisztériumi államtitkár válaszában elutasította a kijelentést.
A Sarkadi kistérség tagjai biharugrai ülésükön kinyilvánították, hogy együtt kívánnak maradni, nem fogadják el a felsőbb utasítást. Jogorvoslatért Sólyom László köztársasági elnökhöz fordultak, aki az ismert módon reagált a parlament baloldali többségének álláspontjára.
háború
Lezárták Moszkva repülőtereit
