Szűk esztendeje Szekeres Imre szocialista gondolkodó a következő szórólapot adta ki: „…Az ember a házát nem saját magának építi, hanem unokáinak (…) Győzelmünk esetén nem engedjük bezárni az óvodát, és tovább működtetjük az iskolát is…”
Most, Szent Istvánkor falunapot tartottak Jásziványon (ennek a környéknek is Szekeres a patrónusa), így nyilatkozott az államférfi: „Jásziványon sem az óvoda, sem az iskola nem fog tovább működni…”
Az ügy érdekessége, hogy az említett iskola felét már megvette több szocialista vállalkozó – a másik felét (állami támogatásból) felújították ugyanazok… Pár nappal később a helyi szocialisták a következő fizetett hirdetést tették közzé: „Tisztelt jásziványiak! Arra kérjük önöket, ne engedjék magukat azok által befolyásolni, akik ezt az ügyet saját, kicsinyes politikai céljukra kívánják felhasználni! Mi, szocialisták azon dolgoztunk, hogy állami források segítségével megújuljon az iskola épülete.”
Az épület valóban megújult, csak azt nem tudni, kinek. A gyerekek most kora hajnalban, a szomszéd faluba járnak iskolába.
Az egészben az az érdekes, hogy a sokat szenvedett jászsági ember miért szavazza be a parlamentbe időről időre Szekeres. Ahol megjelenik, egyetlen fütty a környék. Nem szeretik, csak megválasztják. Nem huhogni akarok, de félek, Gyurcsánnyal is ugyanez lesz. Az ország kétharmada zsigerből utálja, választásokkor meg rá voksolnak. A magyar ember kiismerhetetlen. Szekeresnek is, Gyurcsánynak is már régóta máshol lenne a helye. Ezzel szemben hirdetik az igét.
Mi lehetünk a hibásak.
Kapu Tibor: Mi, magyarok szerencsések vagyunk, hazánkat körülhatárolják a Kárpátok, így nagyon jól látható fentről
