Meg kell szoknunk, hogy manapság a folyóiratok késve jelennek meg, fáziskéséssel érkeznek a hírlapárusok standjára. Világirodalomra szakosodott folyóiratunk, a Nagyvilág szerkesztői, kitartóan küszködve a kevéske állami támogatás, a szegényedő olvasók, az országra ülő általános apátia következményei ellen, a nyár végére elkészültek az ötvenkettedik évfolyam összevont nyári számával. Tematikus összeállításuk középpontjában Mexikó áll, és annak leghitelesebb jelképalakja, a magyar származású Frida Kahlo.
Különleges művészvégzeteket teremtett az éppen hogy elmúlt huszadik század, közöttük is egészen egyéni sorsképletet vésett a kor falára Frida Kahlo, a testi szenvedéseket érzéki zsenialitással megjelenítő művész. Messianisztikus forradalmár egyénisége, mágneses erejű látomásteremtő művészete regényírásra ösztönözte a magyar írót, Petz Györgyöt, filmeknek, esszéknek vált ihletőjévé. A folyóiratban a latin-amerikai mágikus realizmus irodalmának képviselői, Carlos Fuentes, Mario Vargas Llosa, Octavio Paz mexikói költő-esszéista, André Breton, a francia szürrealizmus jellegzetes alakja, Le Clézió, a francia új regény talán legmaradandóbb képviselője, Hayden Herrera New York-i művészettörténész esszéire mintegy fölteszik a koronát Frida Kahlo levelei. Izgalmas a Diego arcképe című írás, amelyben Frida Kahlo férjéről, a festő-forradalmárról, Diego Riveráról fest ezúttal a tollával érzékletes arcképet.
A Henry Ford kórházban című festmény víziója szerint Frida Kahlo magatehetetlen beteg, akit véres köldökzsinór köt össze lidérces látomások alakjaival. A festőnőben szárnyaló, végtelen szabadságsóvárgó lélek lakozik, amelyet már kicsiny gyermekkorától fogva tartott a paralízisben szerzett bicegő járás. A titáni lélek és az uralkodói főt hordozó invalidus test többszörös ellentéte bele volt égetve a sorsába, a festőnőt egy fiatalkori, kis híján halálos buszbaleset teszi már-már magatehetetlenné. Frida Kahlo életének lényege ettől kezdve a vászon és az ecset, s a betegséggel folytatott hősi küzdelem volt. Rövid életének eszmei horizontján együtt él a Megváltó szenvedéstörténete, a múlt századelő sokarcú forradalma, a mai fogalmak szerint radikálisan jobboldali nemzeti hős, Emilio Zapata és a szélsőbal megannyi eszmei etalonja.
Aki eddig nem ismerte, megtudta Frida Kahlóról, hogy ő valóban a leghitelesebb arcképe a fennkölt és közönséges, a hagyomány- és titokőrző, valamint az ősi tradíciókat olykor fillérekre és dollárokra váltó turista-Mexikónak is.
(Nagyvilág, 2007. LII. évf. 7–8. szám.)
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit