A színházi honlap fantomjai

Már tart a színházi évad, eljött az ideje, hogy adjunk kulturális igényeinknek, ezért Thália templomainak honlapjait böngészszük. Mivel már szeretett miniszterelnökünk is említette egyik beszédében III. Richárdot, nem hagyhattuk ki a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház oldalát sem, mert októberi bemutatójuk a mai korra kínosan rímelő Shakespeare-darab. Mikor beütöttük, hogy www. zalaszam.hu/szinhaz, naivan azt gondoltuk, hogy az információkon kívül kedvcsinálóként néhány fotó, ismertető vagy bármilyen nézőbarát ötlet fogad. Ehelyett – egyébként kiváló technikai megoldással – Szemenyei János színművész tántorgott be a nyitólapra, majd közölte, hogy ő III. Richárd, és azért (itt most számmisztika következik), mert három éve diplomázott a Színművészetin.
Ehhez képest egy szereposztó dívány egész komoly casting. Miután végighallgatjuk a finoman szólva is alulartikulált szöveget, belépünk az oldalra. De a meglepetések nem érnek véget. Nagy Péter táncos-komikus tehetségéből kapunk ízelítőt: „Nem tudjátok, hogy ki vagyok / A Mukinak, a Mukinak a fia vagyok / Ránézek a hosszú nyelű késre / Összeszúrlak, összeváglak benneteket.” Majd Szegezdi Róberttől, aki egy mozdulatművész lazaságával szintén bevonaglik a képernyőre, megtudjuk, hogy nem Shakespeare a legfontosabb, hanem a társulatépítés, ráadásul a viadukt áll (hogy miért fontos a völgyhíd, örök talány marad). Mindenesetre a szerény számú fórumozó szerint jól sikerült a premier, mi azonban nem döntöttük el a kérdést, amit egy érdeklődő tett fel a honlapra: érdemes-e ezért az előadásért kétszáz kilométert utazni, mert ha olyan, mint a beharangozó, akkor inkább maradnánk kedvenc fotelunkban, és megnéznénk újra a darab filmadaptációját. Az legalább nem azzal csábít minket, hogy nem lesz sem púp, sem sántítás, mert mit tegyünk, ha az ősbarbár és korszerűtlen Shakespeare így írta meg.
(www.zalaszam.hu/szinhaz)