Aggodalom egy kínai cég térnyerése miatt

Aggódva szemlélik a kongresszusban helyet foglaló republikánusok az amerikai 3Com cég esetleges egyesülését a kínai Huawei Technology társasággal. A képviselők azt szeretnék, hogy a kormány közvetlenül akadályozza meg a – szerintük – nemzetbiztonsági szempontból aggályos házasságot.

A 3Com számítástechnikai biztonsági eszközöket gyárt, így a kínai cég profiljába egyértelműen beleillik az amerikai terjeszkedés. Az említett társaság azonban a gyanú szerint közel áll a kínai hadsereghez, valamint a múltban ipari kémkedési ügybe keveredett. A 3Com termékei biztosítják többek között az amerikai védelmi minisztérium számítógépes hálózatát az illetéktelen behatolók ellen, így komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, ha titkaiba külföldi szemek, ráadásul épp a kínai hadsereg illetékesei is betekinthetnek.
A kínaiakat egy massachusettsi cég, a Bain Capital Partners hozta össze a 3Commal. A Bain szerint túlzott az aggodalom, ugyanis az érzékeny technológiákhoz vagy a kormány tranzakcióihoz a Huawei nem férhet hozzá az új cég létrejöttével. Pedig a Huawei, amely a világ egyik legnagyobb kommunikációs termékeket gyártó társasága, már rég Amerikában van, a 3Commal 2003-ban beindítottak egy közös vállalatot. Fejlesztőközpontjai vannak a Szilíciumvölgyben és Dallasban is, ráadásul idén májusban kötött együttműködési megállapodást az amerikai Symantec biztonsági céggel. Az első laboratóriumukat Amerikában a Texas Industries támogatta, 1997-ben a Motorola céggel, a hadsereg akkori beszállítójával együtt épített egy másik kutatóegységet. Ugyanabban az évben az amerikaiak engedélyt adtak, hogy a Huawei szuperszámítógépeket vásároljon amerikai cégektől. A legfőbb fejfájást valószínűleg az okozza, hogy a Huaweit már hírbe hozták, mint a kínai hírszerzés meghosszabbított kezét. Az indiai titkosszolgálat szerint „különös veszélyt” jelent a cég termékeinek jelenléte az indiai telekommunikációs hálózatban.
Henry Paulson pénzügyminiszter részt vett a kényes ügy vizsgálatában, ám mivel korábban üzleti kapcsolatban állt az egyik érintett céggel, elhagyta a külföldi befektetéseket vizsgáló bizottságot. Amikor még részt vett a testületben, az ügy nem volt kényes, így nem is értesítették az amerikai hadsereget.
Tavaly az Egyesült Arab Emírségek egyik cége, a Dubai Ports World járt pórul egy amerikai befektetéssel. A cég hat amerikai kikötőt akart megvásárolni, amelyet a kincstár engedélyezett is, ám később visszautasították az üzletet az amerikaiak, mivel attól tartottak, hogy terroristák férkőzhetnek a stratégiai kikötők munkásai közé, a Dubai Ports World alkalmazottainak adva ki magukat.