Átvilágítják a cégeket

Jövőre az adóhatóság alaposabban a körmére nézne a cégeknek – derül ki a Pénzügyminisztérium honlapján található törvénytervezetből. A javaslat szigorúan büntetné a vétkeseket: az adóbevallás késedelmes benyújtása miatt kétszer annyit kell majd fizetni, gazdasági bűncselekményekért pedig akár tízéves eltiltás is járhat.

Még a kormány vizsgálja az új adótörvénycsomag tervezetét, amely az eddigieknél radikálisabb lépésekkel szorítaná vissza a gazdasági bűncselekményeket. A javaslat szerint akkor előzhetők meg a visszaélések, ha már a cégek alakulásánál sűrűbb szűrőt alkalmaz a törvény, ezért az új társaságokat kockázatelemzésnek vetnék alá, húsz százalékukat pedig ellenőriznék is. Kockázatos cégnek az tekinthető, amelyben olyan személyek foglalnak helyet, akik összefüggésbe hozhatók valamely társaság adótartozás miatti csődbevitelével vagy más gazdasági bűncselekménnyel. Az ilyen társaságok számíthatnak rá, hogy a hatóság az adószám kiadását követő 90 napon belül utánanéz a székhely, a telephely és a tagok adatainak, valamint az esetleges köztartozásoknak.
A tervezet a büntetések jelentős emelését javasolja, így maga az öszszeg bírna visszatartó erővel. Más kérdés, hogy azok a magánszemélyek, akiket a százezer forintos bírság sem bírt rá, hogy időben beadják a bevallásukat, vagy befizessék az adójukat, 200 ezer forintért megteszik-e ezt. Ugyanezekért a vétkekért a cégeknek eddig 200 ezer forintot kellett fizetniük, jövőre 500 ezret vasalnának be rajtuk. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint egy közepes cég vagy nagyvállalat számára a félmilliós bírság nem számottevő.
A törvénytervezet egyik sarkalatos pontja a közbeszerzési pályázatok védelme az adócsalók ellen. A tervek szerint ezentúl a megbízó csak akkor fizetheti ki a százezer forintnál drágább megbízást teljesítő alvállalkozóját, ha az igazolni tudja, hogy nincsenek adótartozásai. Ha a megbízó mégsem kér igazolást, akkor magára vethet, saját magának kell kiegyenlítenie a tartozást. Ha viszont az igazolás kérésekor derül ki, hogy az alvállalkozónak elmaradásai vannak, akkor az adóhatóság a fővállalkozó által fizetett díjból vonja le a hiányzó összeget. Hasonló követelményeknek kell eleget tenniük a közbeszerzési pályázaton részt vevő társaságoknak is. Bár a kiírót nem terheli felelősség az általa megbízott cég tartozásáért, csak az adóigazolások bemutatása után fizetheti ki a munkadíjat.
A feketefoglalkoztatás szintén több rizikóval jár. Az illegális munkaerőt alkalmazó cégeknek minden be nem jelentett alkalmazott után egymillió forintot kell fizetniük, ráadásul azt sem mondhatják, hogy épp az első napját tölti náluk a feketemunkás, mert az adóhatóság három hónapra visszamenőleg megbecsülheti a járulékok összegét, és azt is behajtja a vétkeseken. Ha a céget ismét illegális foglalkoztatáson érik, akkor a tervezet szerint a korábbi lebukásáig visszamenőleg kell megfizetnie a járulékokat.
A feketemunkások után viszszamenőleg fizetendő adó megbecsülése azonban alkotmányjogi kérdéseket is felvet. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal volt elnökhelyettese, az Ernst & Young adópartnere az Info Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a becslésen alapuló szabályozás alkotmányellenes. A helyes megoldás az volna, ha nagyobb összegű bírságot szabnának ki. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint a tervezet akkor ütközhet alkotmányba, ha a törvény nem biztosítja megfelelően az ellenbizonyítás rendszerét. Az adószakértő szerint ez esetben a becslés elkerülhetetlen.
A büntető törvénykönyv is bővül egy mellékbüntetéssel. A tervezet szerint a gazdasági bűncselekményt elkövető személyeket egytől tízéves időszakra lehetne eltiltani a gazdasági tevékenységektől.