Az egyén rendeltetése a családteremtésben teljesedik ki

A magyar társadalom egyik legnagyobb betegségéről, a népességcsökkenésről esett szó a Képmás családmagazin által szervezett konferencián a hét végén. Az előadók között megfordult közgazdász, pszichológus, demográfus és kommunikációkutató is, egybehangzó véleményük kirajzolta: nemzetünk megmaradása függ attól, hogy az egyén felismeri-e rendeltetését, kiteljesedésnek tartja-e a családteremtést. A családot ugyanis emberemlékezet óta olyan közös hit és erkölcs fogta egybe, amely most veszendőnek látszik.

Ketten együtt folytatni Isten teremtő tevékenységét, nemcsak az alkotómunkában, hanem az élettermő szeretetben is – ez a szemlélet az embert eleve társával együtt képzeli el, s egyre inkább ellentétes a mai kor individualista felfogásával. Hiába gyermekcentrikusak a ma családalapítási korban lévő fiatalok – életkörülményeik és a társadalmi elvárások mégis átalakítják értékrendjüket. Ez pedig a nemzetre és az egyénre is súlyos csapást mér, hiszen amellett, hogy csökken a népesség, a fiatalok lelki egészsége – mindennek a gyökere – egyre romlik. A politika rövid távú érdekei és őszintétlensége, az élet tervezhetetlensége szétzilálja a családokat, s ezt mind egyénileg, mind társadalmi szinten csak komoly építőmunkával lehet helyrehozni – amíg van rá igény.
A népesedés a nemzet tükre
A magyar társadalom olyan mértékben fogy, hogy ha a mai tendencia folytatódik, ötven százalékkal többen fognak meghalni a jövőben, mint amennyien születnek ma. „Minden emberi közösség elvész, ha nem teljesül egy három elemből álló alapzat” – fogalmazott Bogár László. A közgazdász előadásának középpontjába három szót helyezett, így a békességet, amely a társadalom érzelmi és spirituális alapja, illetve ebből következően a népességet és az egészséget. Ezek azonban manapság kevéssé teljesülnek, a magyar társadalom válsága ugyanis rendkívül kiélezett, s ez több szinten is megmutatkozik.
Hiába érezzük azt, hogy a rendszerváltás megbukott, a jelenlegi állapotokat közösen kell fenntartania az egymással küzdő politikai hatalmaknak, mivel egyiküknek sem érdeke nyilvánvalóvá tenni azt a válságot, amely egyúttal az ő válságukat is jelentené – magyarázta Bogár László. Ezért került válságba a közbeszéd is. A rendszerváltás nemcsak válaszokat nem adott a magyarság lassan évszázada mélyülő válságára, de kérdéseket sem volt képes kielégítően megfogalmazni – mondta a közgazdász. – A válság magja, hogy mára az egyetlen fő szempont maga az üzlet lett, ahol már a gyermekáldást is piaci tranzakcióként kezelik.
Ez utóbbit figyelhetjük meg társadalmunkban, amikor a gyermeket a többlet-kiadások tömkelegével (nyersebben fogalmazva: pénzpocsékolással) teszik egyenértékűvé.
Együtt alkotják az embert
Ezen állapotokhoz járul hozzá – a pusztítás elemeként –, hogy a 45–65 éves magyar férfiak halálozási aránya ma 33 százalékkal magasabb, mint az 1930-as években volt. Ehhez képest 1970-ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában, ma azonban az osztrák férfiak mégis 7,8 évvel, a nők 5,3 évvel tovább élnek, mint hazánkban. A várható élettartam ma Magyarországon a férfiaknál 68,6, nőknél 76,9 év.
Kopp Mária magatartáskutató szerint a népességcsökkenés legfőbb oka az értékvesztett, jövőkép nélküli társadalom. – A szocializációnak ugyanis az az alapja, hogy az egyén közösséghez tartozik – mondta Kopp Mária, majd hozzátette: – Ez a közösség, mely az ember egészségének is feltétele, s évszázadokig természetes volt, most mégis fellazult. Kopp Mária ismertetett egy felmérést, amelyből kiderül, hogy jelenleg az ország lakosságának 54 százaléka értékvesztett, jövőkép nélküli állapotban van, s ebben egyebek mellett ott rejlik a könnyű manipulálhatóság veszélye is.
Az aktív korú népesség tragikus mutatói az „emberi tőke” nagyfokú romlását jelzik, s ez negatív hatással van az ország gazdasági fejlődésére is. Hazánk lakosságának egészségi mutatói leginkább Ukrajnáéhoz és Oroszországéhoz hasonlítanak. Ennek hátterében nemcsak az egészségügy helyzete, hanem az emberek lelki állapota áll.
Az elvégzett kutatások rávilágítottak, hogy az érettséginél alacsonyabb iskolázottságú férfiak körében 1,8-szer magasabb a halálozási kockázat, a munkahelyi bizonytalanság pedig háromszor magasabb köztük. Hozzájárul mindehhez a társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, a rivalizálás. Fontos kiemelni azonban, hogy az, aki házastárssal, családban él, és számíthat is társára, ötszörös (!) védőfaktorral rendelkezik.
– Közel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás állapotában van – fogalmazott Kopp Mária. Arra a kérdésre, hogy miért súlyos Magyarországon a helyzet, a magatartáskutató így válaszolt: – A jelenlegi rendszer „rájött”, hogy semmi sem veszélyesebb számára, mint az összetartozás, a fogyasztói ideológiát pedig ennek bomlasztására nálunk különösképp sikerült elfogadtatni.
Egy új kultúra építése
A Századvég Alapítvány elnöke, Stumpf István arról beszélt, hogy szemléletváltásra, kultúrateremtésre lenne szükség, s ez mindegyik politikai hatalomnak – a jobboldalnak is – nagy kihívást jelent, hiszen „nagyon erős lábakon kell állnia annak, aki a társadalommal foglalkozik.” – Ma Magyarországon a gazdasági és kulturális életet csak és kizárólag a rövid távú érdekek irányítják – fogalmazott Stumpf István, aki úgy látja, erős ideológiai hadviselés folyik az állam ellen. – A neoliberális gondolkodás szerint az államnak teljes mértékben vissza kell vonulnia, és a fennálló problémákat a piacra kell bízni. Mi nem ezen az állásponton vagyunk: szerintünk az államnak minősített felelőssége kell hogy legyen állampolgárai iránt – mondta.
Stumpf István a megoldást egyrészt az alulról szerveződő civil erőben, másrészt olyan politikai ideológiában látja, amely szisztematikusan, építő szándékkal figyelembe veszi a nemzeti szempontokat, a társadalom újratermelődésének problémáját, és kiemelten szem előtt tartja a családokat.
Nem elhanyagolható azonban az egyén felelőssége sem. Hazánkban a születésgyakoriság azt mutatja, hogy száz nő mindöszsze százharminc gyermeket hozna a világra élete folyamán, ezt a számot sajnos nagyban befolyásolja a társas kapcsolat minősége. A jelenleg családalapítási korban lévők gyermekvállalási kedvét befolyásolhatja az is, hogy szüleik ahhoz a generációhoz tartoznak, amelyre a történelem során először volt jellemző a nagyfokú családi instabilitás és a magas válási arány. Ezt a mintát alapul véve, sok fiatal rendkívül bizalmatlanul áll az amúgy is kiszámíthatatlan körülmények között a családalapítás előtt.
Remény
A megoldásra, a kiút keresésére több gondolat is elhangzott, de mindvégig megmaradt a vezérfonal, miszerint a család alapját, két ember életközösségét kell erősíteni, mert „Sem a férfi nincs asszony nélkül, sem az asszony férfi nélkül”. Ehhez az egyénin túl állami felelősségvállalásra is szükség van, hiszen egyéni boldogulás nem létezik a közösség boldogulása nélkül – és fordítva.
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Szabó Endre hangsúlyozta, hogy a család vállalása elsősorban szemléleti és nem anyagi kérdés.
Kopp Mária hazánk állapotának jellemzésére Kossuth Lajos szavait idézte: „Hol a honszerelemnek a szívredők oltárán lángoló tüzét semmi nem élteti, ott népcsorda lehet, de nemzet nincs.”