Bűnök, rejtélyek, irodalom

A múlt esztendei első Transzfer nemzetközi irodalmi fesztivál sikere után az idén is vállalkozott a Petőfi Irodalmi Múzeum arra, hogy nemzetközi találkozót szervez. Az ez évi, ötnapos fesztivál címe: Bűn és rejtély.

A rendezvénysorozat még szerdán azzal kezdődött, hogy ünnepélyesen kiosztották a Philip Marlowe Magyarországon című kriminovella-pályázat díjait (I. Latzkovics Miklós: Tisztelt Szerkesztőség, II. Jenei László: Ólmos fejfájás, III. Demény Péter: A mély hangú lány).
A megnyitón mutatta be Budapestről készült videoinstallációját Christoph Rütimann svájci performance-művész, majd kerekasztal-beszélgetés kezdődött a keresztény teológiában ismeretes hét főbűnről. A meglehetősen szerteágazó, sok kimondott és kimondatlan kérdéssel terhes beszélgetésből kibontakozott a mai ember jellegzetes relativizáló hajlama saját és mások tettei kapcsán, de elhangzottak azok a mondatok is, amelyek azt bizonyítják, a bűn problémája minden korban minden embert személyesen érint s szólít meg.
Tarjányi Zoltán erkölcsteológus röviden ismertette a hét főbűn, korábbi nevén a halálos bűnök megfogalmazásának történetét, és választ adott arra a kérdésre is, hogy a teológusok miért épp ezekre a tulajdonságokra, hajlamokra hívták fel egykor a társadalom és az egyén figyelmét.
Forrai Judit orvos-szociológus a beszélgetésben kifejtette, hogy a mai prostituáltak nyolcvan százaléka családon belüli abúzuson esett át, ami deformálta személyiségét. Abban egyetértettek Tarjányi Zoltánnal, hogy ezek a fiatalok, különösen, akik emberkereskedők kezére kerülve prostituálódtak, áldozatok. Forrai Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam nem gondoskodik róluk kellőképpen, menekülőházakat a keresztény egyházak, civil szervezetek tartanak fenn Magyarországon. Huszár László büntetés-végrehajtási tábornok elmondta, hogy számára sohasem volt probléma, hogy a bűnnel foglalkozzon, jól ismeri az elkövetők, fogvatartottak típusait, életkörülményeit, és nem találkozott olyannal, aki azokra a szörnyetegekre hasonlítana, akiket akciófilmekben gyilkosként látni lehet. Többen érintették azt a kérdéskört is, amely szerint a tizennyolcadik századtól kezdődően bizonyos bűnöket megpróbáltak inkább a betegség kategóriájába utalni, hátha a tudomány többet tud velük kezdeni, mint a büntetés-végrehajtás.
Bényei Tamás irodalomtörténész a krimi szó eredetéről megjegyezte, hogy szótöve azonos a kritikus szó tövével. Mindkettő az elválasztás szóra utal, vagyis az első emberpár ősbűnére, amellyel az isteni értékrendről leválasztották magukat, hogy aztán ők állapítsák meg, mi a jó, és mi a rossz. Dér András filmrendező, akinek A hét főbűn című dokumentumfilmjét a beszélgetés után vetítették, azt hangsúlyozta, hogy a keresztény teológia szerint Krisztus az új Ádám, akivel az ember visszatért az isteni értékrendhez, tehát a mai ember előtt újra nyitva áll az út, hogy a bűnöket felszámolva éljen.
Tegnap délután a Budapest Transzfer 2007 részeként kiállítás nyílt a Károlyi-palotában azon alkalomból, hogy 150 éve adták ki először Baudelaire A romlás virágai című kötetét. A könyv megjárta a bíróságot, hat verset betiltottak belőle, mindazonáltal a mű rendkívüli hatást gyakorolt az európai és benne a magyar irodalomra is. A tárlat december 20-ig látogatható.