Csak hét bioetanolgyár épül 2010-ig

Kizárt, hogy az elmúlt év során bejelentett közel negyven bioetanol-üzem felépüljön Magyarországon, a szakértők 2010 környékére is legfeljebb hét gyár üzembe állását tartják reálisnak. Ez megkérdőjelezi az elmúlt hónapok vitáit, melyek szerint az étkezési célú gabona drágulása a zöldbenzingyárakhoz köthető.

Miután befejeződik a tavaly bezárt kabai cukorgyár területén a bioetanolgyár felépítése, elvileg hazánk már olyan etanolgyártási kapacitással fog rendelkezni, mely jócskán meghaladja az uniós elvárásokat. Jelenleg hazánkban két bioetanol-gyártó működik, az egyik a szabadegyházi Hungrana Kft., mely év végére várhatóan már napi háromezer tonna kukorica feldolgozására lesz képes, a másik a Győri Szeszgyár és Finomító, mely elhanyagolható mennyiségű kukoricát dolgoz fel üzemanyag gyártására. Az unió azon direktívája, amely szerint a tagállamoknak 2010-ig 5,75 százaléknyi, azaz összesen nagyjából 140 ezer tonna etanolt kell keverniük a hagyományos üzemanyagokba, azt jelenti, hogy hazánkban évi mintegy 450 ezer tonna kukoricát kell felhasználni erre a célra.
A zöldüzemanyagláz fellángolásával az elmúlt másfél évben mintegy 38-40 bioetanolgyár felépítését jelentették be különböző befektetők, általában egy-egy kisebb település polgármesterének jelenlétében. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet erre alapozva vizsgálatot végzett, mely azt derítette ki, hogy ennyi üzem ellátásához minimum 10 millió tonna kukoricára lenne szükség, vagyis ha a legjobb évjáratot vesszük is figyelembe, amikor valamivel több, mint nyolcmillió tonna kukorica termett, kijelenthetjük, hogy a tervek igencsak irreálisak voltak. Ha maradunk a realitások talaján, az valószínűsíthető, hogy 2008 végére legfeljebb három-négy bioetanol-üzem fog működni Magyarországon, az üzemépítési kedv 2009–2010-ben várhatóan lecseng, s akkor legjobb esetben is legfeljebb hét üzem fog bioetanol-gyártással foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy a termelők gond nélkül leszállíthatják az ehhez szükséges évi 2-3 millió tonna kukoricát, amit jelen állás szerint 2010 környékén már képesek is lesznek feldolgozni az etanolüzemek.
A bejelentések és a valóság között óriási szakadék tátong – világított rá Zemberi László, a Magyar Bioetanol-szövetség elnöke, a Sekab Bioenergia Magyarország Zrt. igazgatóságának elnöke. Mint mondta, a tervek szintjén említett 38-40 bioetanolgyárból huszonkettőre indították el az engedélyezési eljárásokat, ám ezek közül is legfeljebb tízről mondható el, hogy a beruházó érdemlegesen is tett azért, hogy hozzájusson a szükséges engedélyekhez. Tovább szűkíti a várhatóan felépülő üzemek számát az, hogy még a tíz engedélyezési eljárást elkezdő beruházó közül is bejelentette három, hogy mégsem fog építkezni, mégpedig azért, mert a jelenlegi kukoricaárak igen nehézkessé teszik az üzemek finanszírozását. Vagyis – foglalta össze a helyzetet a szakértő – pillanatnyilag hét bioetanol-üzem megépítésére van reális esély. A Sekab Zrt. egyébként az általa korábban bejelentett négyből két üzem felépítésére szerezte meg a szükséges engedélyeket, melyek közül Zsemberi László tájékoztatása szerint az első 2009-ben kezdheti meg működését. Hasonlóan vélekedett a korábban hazánk különböző pontjain nyolc üzem felépítését tervező Duna Fejlesztési Kft. vezetője is. Érsek Tibor elmondása szerint a bejelentések közül négyet fognak megvalósítani, s várhatóan a 2009 elején átadható kabai üzem épül meg elsőként. A szakértő szerint a magyar lehetőségeket figyelembe véve, 2010-re legfeljebb hét bioetanol-üzem épül. Mint mondta, ezek várhatóan két és fél, legfeljebb hárommillió tonna kukoricát fognak felhasználni. Vagyis elmondható, hogy az utóbbi időben kibontakozó élelmiszer kontra bioetanolról zajló vita alaptalan – mondta Érsek Tibor, hiszen a megépülő bioetanol-üzemek éppen a feleslegeket vezethetik le a piacon, ami biztonságos termelési lehetőséget ad az agráriumból élőknek.
A bioetanol-üzemek felépítését egy kormányhatározat szerint az állam összesen tízmilliárd forinttal támogatná, a maximálisan elnyerhető összeg pedig másfél milliárd forint lehet. Az erről szóló rendelet azonban a mai napig nem jelent meg. Egy átlagos, 150 millió liter etanol gyártására alkalmas üzem másfél év alatt mintegy 25-30 milliárd forintból építhető meg, vagyis a támogatás mértéke alig éri el a 3-4 százalékot.