Nem új keletű, hogy a szelektíven gyűjtött szemétért a szolgáltató közvetlenül házhoz megy. Nyugat-Európa számos országában a lakók színes kukáit a hét megadott napján ürítik, aki pedig nem az előírásoknak megfelelően használja a szeméttárolókat vagy a zsákokba mást is csomagol, az komoly mértékű pénzbüntetésre számíthat.
Büntetés nélkül nem megy
A környezettudatosság mellett a szankciórendszer a renitenseket is a szabályok betartására ösztönzi, nem csoda, hogy nagyságrendekkel előttünk járnak a válogatva gyűjtés és az újrahasznosítás tekintetében – magyarázta kérdésünkre Gadó György Pál, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) munkatársa. Kétségtelen, hogy az itthon ismert hulladékszigeteket is jóval többen látogatnák, ha nem kellene fél kilométert gyalogolni a színes konténerekig.
A zöldtárca és az Öko-Pannon Kht., a legnagyobb koordináló szervezet ugyan nagy eredményekről beszél, a propaganda és a valóság között azonban óriási a szakadék. Míg a hivatalos adatok szerint – a közel hatszáz gyűjtősziget révén – ötmillióan csatlakoztak a különválogatási rendszerhez (elvben ennyi ember fér hozzá a gyűjtőszigetekhez), a Humusz adatai egészen másról szólnak: eszerint másfél milliónál kevesebb azoknak a száma, akikhez kétszáz méteren belül telepítettek szelektív hulladékgyűjtő szigetet, és természetesen a három és fél millió embernek is csak egy kis hányada használja rendszeresen a kukákat.
A felmérések szerint egy átlagos fogyasztó ennél messzebbre nem hajlandó menni. Az unióban ezen a módon legfeljebb a képződött szemét 40 százaléka gyűjthető be, míg a házhoz menő kukásautóval az italcsomagolások akár 60 százaléka újrahasznosulhat. Más kérdés, hogy hazai feldolgozóipar hiányában a válogatott anyag nagyobb része külföldön válik hasznossá.
Szemétdomb a gyűjtő körül
– További probléma, hogy az utcai hulladékszigeteket szemétlerakónak használják, nem ritka, hogy a lomtalanítás kacatjaival is körbebástyázzák azt – tette hozzá Gyenge Zsolt, a budapesti VI. kerület környezetvédelmi bizottságának vezetője, kiemelve: bár a közterület-fenntartók feladata lenne a szigetek rendben tartása, a jelenlegi helyzetképet jól illusztrálja, hogy több kerületben a lakók tiltakoznak az ellen, hogy portájuk elé nyilvános gyűjtőhelyet telepítsenek. Éppen ezért a Terézvárosban utcaképvédelmi megfontolásból csupán kettő ilyen pontot létesítettek.
Gyenge Zsolt azt is elmondta, hogy a szomszédos VII. kerületben két éve vezették be a házankénti szelektív gyűjtést, egyelőre kísérleti jelleggel, hatvan társasházban. Lépcsőfordulókban, alagsorokban elhelyezett edényekbe a lakók külön válogatják a PET-palackokat, fém konzervdobozokat, a papírt és az üveget.
Bán Imre, a környezetvédelemmel is foglalkozó helyi bizottság szocialista vezetője kedvező tapasztalatokról számolt be. A programot idővel egész Erzsébetvárosra kiterjesztenék, ehhez a társasházi közgyűlések beleegyező határozatára, illetve komoly anyagi forrásra van szükség.
A jelenleg futó programban az önkormányzat a hatvan ház után havi másfél millió forintot fizet a szállítást végző Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nek, ha mind az 1200 társasházat bevonnák, az 90 millióval csorbítaná a helyi költségvetést. A liberális politikusok által felkarolt gazdagréti program 119 hulladéktárolójának ürítése Újbuda önkormányzatának akár évi 10 millió forintjába kerülhet. A lakosság közvetlenül is érdekelt a rendszer kiépítésében, hiszen válogatással a hagyományos kukákba kevesebb kerül, így spórolhatnak a szemétdíjjal.
