Délvidék: újabb betelepítések?

Szerbiának ahhoz, hogy megköthesse a megállapodást az EU-val a vízumkönnyítésekről, alá kellett írnia a toloncegyezményt is. Ennek az egyezménynek az értelmében legkevesebb százezer szerb állampolgárt fognak Németországból, Franciaországból és az EU más országaiból Szerbiába küldeni. A bökkenő viszont az, hogy ezeket az embereket nem haza toloncolják. Ők ugyanis Koszovóból menekültek el a szerb fegyveres erők nyolc évvel ezelőtti kivonulásakor. Először Szerbiába, onnan pedig tovább Nyugat-Európába.
Mi lesz ezzel a hamarosan Szerbiába érkező 100-150 ezres tömeggel, amelynek a becslések szerint 60-80 százaléka koszovói roma, akik nem is beszélik a szerb nyelvet? Vissza már nem mennek, akkor viszont hol telepítik le őket?
A korábbi tapasztalatok aggodalmat keltenek a Vajdaságban, főleg a magyarok lakta területeken. A Vajdaság egyébként sem bír el már újabb menekülthullámot, hiszen a már letelepedett horvátországi, boszniai és koszovói szerbek is nagy terhet jelentenek a helyi lakosságra. Ám konkrét jelei is vannak annak, hogy a szerbiai hatalom a Vajdaságot szemelte ki ismét a menekültek letelepítésére. Harminckilenc járási elöljárónak küldtek az illetékes minisztériumokból utasítást, hogy készüljenek a menekültek fogadására. 24 járás vajdasági, s nem maradt ki egyetlen magyar többségű járás sem. Belgrád ezt az egy évtizedes problémát a magyar települések kárára oldaná meg, ismét megbontva a nemzetiségi arányokat éppen ott, ahol az őshonos magyarok még többségben élnek.
A vajdasági magyar pártok látják a veszélyt. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tegnap egy szabadkai sajtóértekezleten emelte fel szavát a vajdasági etnikai arányok megbontása ellen. Az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt négypárti egyeztetést javasol, s levélben hívta fel Göncz Kinga külügyminiszter figyelmét a toloncegyezmény megvalósításából eredő következményekre. A délvidéki Magyar Polgári Szövetség közleményben követelte, hogy legyen vége a vajdasági betelepítéseknek.