Mindig is gondot okozott ősállatokból DNS-mintát venni, az örökítőanyagok ugyanis a tetem lebomlása után megsérülnek, illetve használhatatlanná válnak. Némileg könnyebb a helyzet a jégben konzerválódott ősállatok esetében: az alacsony hőmérséklettel a genetikai lenyomatok is jobb eséllyel maradnak épen, csakhogy a legtöbb lelet nem ilyen körülmények között vészelte át az elmúlt évezredeket. Egy nemzetközi kutatócsoportnak első ízben sikerült mamutszőrből örökítőmintákat kinyernie. A szőrről, a karmokról és a patákról sokáig azt gondolták a szakértők, hogy a genetikai kutatások szempontjából haszontalanok. Ám kiderült, hogy a szőr kiváló minőségű DNS-forrás. A titok nyitja a keratin: ez a fonalas szerkezetű, párhuzamosan futó, spirális aminosavláncokból és az ezeket összetartó harántláncokból álló fehérje lelassítja az örökítőanyag bomlását. Mostanáig a kutatók a mintákat csontokból és viszonylag épen maradt izomszövetekből nyerték. Ezeknél azonban nemcsak a gyors lebomlás jelentett gondot, hanem a folyamatban részt vevő, valamint a talajban megtalálható baktériumok is, amelyek beszennyezték a mintákat – olvasható a Science magazinban. Tom Gilbert, a kutatás egyik résztvevője elmondta: ha sikerülne is a mamutok teljes genetikai térképét leírni, egyelőre nem áll készen technológia ahhoz, hogy ezekből a biomechanikai információkból élő állatot hozzanak létre.
A Péter kertész lesz
