Bács-Kiskun megye erős embere, Zuschlag János a gyanú szerint fantomalapítványok segítségével sikkasztott el legalább 50 millió forintot, Weiszenberger László kiskunhalasi kistérségi megbízott, MSZP-s önkormányzati képviselő pedig a Hír TV-ben bemutatott, rejtett kamerás felvétel alapján állami pályázati támogatási pénzekkel seftelt: a nagyobb összegek esetében egy bizonyos – egyelőre azonosítatlan – „János” közbenjárását ígérve. A két ügy több ponton is összekapcsolható. A történet kezdete a két fiatal káder iskoláskoráig nyúlik vissza. A helyiektől származó információink szerint osztálytársak voltak, később pedig igen jó barátok lettek, „sülve-főve” együtt voltak. János 17 éves korában kapcsolódott be a szocialista pártmunkába, egyetemistaként már bejárása volt a „nagy öregekhez”: Szekeres Imréhez, Lendvai Ildikóhoz, de még Horn Gyulához is – derül ki a Halasi Tükör 2005-ös cikksorozatából. Sajátos tagtoborzási módszerei révén már 2002-től világosan érzékelhető volt: át akarja venni Bács-Kiskun megyében a hatalmat, és ez sikerült is. Százszámra léptette be a pártba például a romákat, sőt olyan eset is volt, hogy a papíron beléptetett nem is tudta, hogy a szocialista párt tagja lett. A 2002-es kormányváltás után az ifjú tehetség kimutatta a foga fehérjét. Listáról ismét bejutott a parlamentbe, és Várnai Lászlónak, a kiskunhalasi szocialista polgármesternek már novemberben kioktató hangvételű levelet írt: mintha ő lenne a vidék hűbérura. De nem felejtette el Weiszenbergert sem: régi jó barátja lett az új kistérségi megbízott.
Mint ismert, a hatalomra került Medgyessy-kabinet első intézkedései közé tartozott, hogy lecserélte az Orbán-kormány által létrehozott kistérségi megbízotti hálózat tagjait. A hálózat feladata eredetileg az volt, hogy segítsen a helyi önkormányzatoknak, a vállalkozói szférának minél több fejlesztési forráshoz hozzájutni. A szociálliberális kabinet természetesen szakmai szempontokkal indokolta a „Fidesz-komisszároknak” titulált, kétéves tapasztalattal rendelkező szakemberek cseréjét, ám teljesen világos volt, hogy igazából politikai tisztogatásról van szó – ezt még a balliberális elkötelezettségű sajtó is elismerte. Az álláshelyeket megbízható pártkáderekkel töltötték fel, a Weiszenberger-, illetve a Zuschlag-ügy bizonyítja: a cél korántsem szakmai volt, hanem a saját klientúra helyzetbe hozására irányult. A kiskunhalasi polgármesternek írt, 2002 őszén kelt Zuschlag-féle levélben olvasható: Zuschlag kimondottan a kistérségi irodával szemben lévő szobára tartott igényt, no és arra, hogy bizonyos „Fidesz közelinek” tartott vállalkozók szoruljanak ki a pályázatokból, ne kapjanak megrendelést, ne vehessenek részt az önkormányzat munkájában.
Várnai László polgármester elmondta: az Országgyűlés fejléces papírján érkezett levelet iktatta, és ki is osztotta a frakció és a kabinet tagjai között. Annyit tett hozzá: nevetségesnek találta, hogy ilyen módon bárki megpróbál diktálni neki. Megerősítette: a helyi MSZP etikai bizottsága Zuschlag ügyei miatt már évekkel ezelőtt a párt legfelsőbb vezetőihez fordult, megkeresték többek között Hiller Istvánt és Szekeres Imrét. Végül aztán ő maga került az etikai bizottság elé. A Népszabadság 2005-ös írása szerint már 2002 decemberében egy párttag panaszt tett az ifjú honatya ellen, éppen a tagtoborzási szokásai miatt, de nem foglalkoztak vele. 2004-ben ismét a felső vezetéshez fordultak: egy évig nem történt semmi. Végül a Halasi Tükör által kirobbantott botrány hatására 2005-ben Hiller tagrevíziót rendelt el.
A párttagok panaszaira különös módon nem volt érdemi reagálás, évekig tologatták az aktákat. Ám a polgármester ellen rögtön megindították „odafent” az etikai eljárást, miután a holokauszton való ízetlen viccelődése miatt Zuschlag kénytelen volt lemondani országgyűlési képviselői mandátumáról, és ezért a polgármester visszavonta tanácsnoki kinevezését, ami arra szólt, hogy biztosítsa az önkormányzat kapcsolatát a parlamenttel. Az ügyhöz hozzá tartozik: ez idő tájt Katus Ferenc felesége volt a helyi etikai bizottság elnöke.
S hogy mi lehet a kapcsolat a kistérségi megbízottak lecserélése, Zuschlag pártbeli érinthetetlensége és Weiszenberger „területfejlesztési munkássága” között? Ehhez egy kis adalékkal szolgálhat a kiskunhalasi polgármester nyilatkozata a Népszabadság hasábjain: „Országgyűlési képviselőként Zuschlag János 2002 óta semmilyen központi pénzt nem lobbizott ki a városnak. Egyszer ígért négymillió forintot, rá is írtuk a programfüzetre, de aztán a pénz nem érkezett meg. Ellenben ő maga dicsekedett azzal, hogy hány halasi vállalkozó jutott állami forrásokhoz a segítségével. Miért ne vetődhetne fel a kérdés, hogy hátha ezek a vállalkozók finanszírozták a tagtoborzást, és aztán a János támogatásával az államtól kapták viszsza a pénzt mint pályázati támogatást?” – összegezte véleményét már 2005 januárjában.
görögország
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
