Egy különös osztrák zseni alkotásai

Szó szerint megkerülhetetlen Friedensreich Hundertwasser (1928–2000) művészete mindazok számára, akik Bécsbe látogatnak. A város különböző pontjain állnak épületei – lakóháztól múzeumig, kápolnától víztoronyig –, s nincs jószerivel könyvesbolt, galéria, múzeumi shop, ahol ne bukkannánk rá a műveiről készült albumokra, reprodukciókra. Még fontosabb azonban, hogy azok a gondolatok is érzékelhetők a város – és Ausztria számos más kisebb-nagyobb települése – arculatváltozásában, amelyek jegyében az ő életműve létrejött: a város és a természet, az épület és környezete, a képzőművészeti mű és a közönség szerves kapcsolata jegyében. A leghatásosabban ezt a KunstHaus Wien épülete hirdeti a Duna-csatorna partján: az egykori sivár bérházat Hundertwasser tervei alapján csodapalotává alakították. Ablakaiból fák bólintanak ki, a tetőt fűszőnyeg fedi, a termekben az ő alkotásai és jelentős időszaki tárlatok láthatók. Ebből a különös, messze földön híres házból érkezett Budapestre száznál is több műalkotás.
A Szépművészeti Múzeum október 11. és január 13. között látható tárlatán festmények, grafikák, textíliák, építészeti tervek szerepelnek. A dór terem oszlopai között felületkezelt metálfalat építettek föl installációként, amely a művész híres manifesztumára, a Penészkiáltványra utal, amelynek lényege: hagyni kell, hogy a természet a saját törvényei szerint formálódjon. Hundertwasser maga is eszerint élt és alkotott.