Molnár Gyula, a főváros XI. kerületének szocialista polgármestere, aki egyben a legnagyobb önkormányzati érdekképviselet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke, megerősítette, hogy polgármesteri körben már tárgyaltak a Gyurcsánynak adandó közös válaszról. A vita politikai részéről Újbuda első embere nem nyilatkozott, mert – mint mondta – ez az MSZP belügye. Közjogi álláspontját viszont ismertette: helyesnek tartja, hogy 1994-ben a parlamenti többség nem egy második kamarával teremtette meg az önkormányzatok országgyűlési képviseletét, hanem azzal, hogy megadta a képviselőknek az önkormányzati választáson való indulás jogát. Hozzáfűzte: az önkormányzatok országgyűlési képviseletét a főállású parlamenti képviselőség visszaállítása után garantálni kell, ami a gyakorlatban a kétkamarás parlamenti rendszer megteremtését jelentené.
Szanyi Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő lapunk keddi számában fejtette ki, hogy a népszavazást nem tartja jó ötletnek a kormányfő javaslatcsomagjával kapcsolatban sem, hiszen a referendum intézménye csak nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekkel összefüggésben nyeri el a rokonszenvét.
*
Karsai József szocialista honatya, Battonya polgármestere pedig egy nap múlva azt mondta a Magyar Nemzetnek: Gyurcsány Ferenc hétpontos „tisztasági csomagját” és a népszavazásra vonatkozó ötletét ugyannyira tartja demokratikusnak, mint azt, ahogy a római cézárok kiiktatták a szenátus véleményét, és a plebshez fordultak.
– Lassan már a parlamenti demokrácia kihagyásának a szándékáról beszélhetünk, a négy évre a nép által megválasztott országgyűlési képviselőkre talán nincs is szükség, már tényleg csak gombnyomogatónak kellünk, ahogy a miniszterelnök legújabb ötleteit nézem – nyomatékosította a battonyai városvezető. – A Fidesz népszavazási kezdeményezéséről beszélve mi, szocialisták, azt hangoztattuk, hogy micsoda populista, demagóg dologról van szó, most meg a saját elnökünk is ilyesmit akar – hangsúlyozta Karsai József, aki szerint a kormányfő ötletrohamai arra jók, hogy összeugrasszák a közép- és a szegényebb rétegeket. A terjedő szegénység miatt olyan politikus-, illetve kormányellenes a közhangulat – hallhattuk Karsaitól –, hogy az emberek talán egy olyan népszavazási kérdésre is nagy többséggel igennel felelnének: felakasszuk-e a képviselőket, a minisztereket és a pártvezetőket. A polgármester úgy véli, ilyen helyzetben óriási felelőtlenség a miniszterelnöknek még egy referendumot meglebegtetnie, ahelyett, hogy felelősen kormányozna.
Gulyás József, az SZDSZ országos tanácsának elnöke, parlamenti képviselő elárulta, hogy a szabad demokrata frakcióban többeket meglepett a kormányfő bejelentése, hiszen még a frakcióvezetéssel sem egyeztetett Gyurcsány. Az SZDSZ ügyvivői testülete (üt) nem tartja időszerűnek a kormányfő népszavazási kezdeményezését, mert bízik abban, hogy a tisztább közélet megvalósítására tett hétpontos javaslatról a parlamenti pártok egyezségre tudnak jutni. Horn Gábor ügyvivő a testület tegnap esti ülése után közölte: az üt a hét pont közül a legfontosabbnak a párt- és kampányfinanszírozást tartja, és egyetértenek azzal a javaslattal is, hogy polgármesterek és gazdasági társaságok vezetői ne lehessenek parlamenti képviselők.
Szinte semmi realitása nincs annak az előzményeket tekintve, hogy a kormányfő népszavazási kezdeményezése utolérje a Fidesz és a KDNP jelenleg az Alkotmánybíróság (AB) előtt lévő népszavazási kérdéseit – írtuk meg tegnap. Ismertettük, hogy szerintünk Gyurcsány Ferencnek a parlamentben feltételesen bejelentett ötlete így inkább csak kommunikációs trükknek tekinthető; a kormány is kezdeményezhet ugyan népszavazást, de felteendő, hogy tartalmi és formai szempontból ezeket a kérdéseket is az Országos Választási Bizottság (OVB) vizsgálja. Az OVB döntése is megtámadható az Alkotmánybíróságon, mindazonáltal amennyiben a taláros testület megfelelőnek ítéli a kérdéseket, az Országgyűlésnek egyszerű többséggel kell állást foglalnia arról, elrendeli-e a referendumot. Megírtuk azt is, hogy a parlament határozata is megkérdőjelezhető az AB előtt, a kormány kezdeményezéséhez ugyanakkor nem kell összegyűjteni 200 ezer aláírást, ám az eljárás még így is igénybe vesz 3-4 hónapot. A Fidesz és a KDNP kérdéseiről egyébként a végső szót várhatóan egy-két héten belül mondja ki az AB.
Lapunk információi szerint az Országos Választási Bizottsághoz már érkezett a miniszterelnök által felvetett témákban népszavazási kezdeményezés egy magánszemélytől.
Gyávának és gerinctelennek tartja a székelyeket a Magyar Hang lapigazgatója + videó
