Az utóbbi egy-két évben lendült fel igazán az életjáradék-piac. Mi az oka ennek a hirtelen felvirágzásnak?
– A kérdést úgy is fel lehetne tenni, mi az oka, hogy a rendszerváltást követő években nem jelent meg rögtön ez a konstrukció üzleti alapon a piacon. Úgy gondolom, ez elsősorban a piacgazdasági környezet, a jogi szabályozás, illetve az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer fokozatos kialakulásával függ össze. Illetve nem teljesen igaz, hogy nem létezett a konstrukció, mert önkormányzatok és magánszemélyek már korában is kötöttek hasonló szerződéseket. A változás annyi, hogy az ezredforduló óta üzleti vállalkozások is felismerték, hogy jelentős igény van életjáradéki szolgáltatásokra.
– Az FHB mikor lépett fel a piacon?
– Az FHB Életjáradék Zrt. 2006 nyarán alakult, és tavaly novemberben kezdte meg a működését. Úgy gondoljuk, a kiélezett verseny ellenére vannak még jelentős kiszolgálatlan piaci igények. Az FHB igyekszik ezekre is választ adni. Jelenleg egyedülálló módon kétféle szolgáltatást kínálunk idős ügyfeleinknek, a klasszikus életjáradék mellett az újdonságnak számító jelzálogjáradékot.
– Miért gondolták úgy, hogy a jelzálogjáradékkal is megjelennek – elsőként és egyedüliként – a piacon?
– A magyar ingatlanpiac sajátossága, hogy a teljes ingatlan vagyon mintegy 90 százaléka magántulajdonban van. Ennek különböző szociológiai, történelmi és kulturális okai vannak. Egy biztos, a magyarok szeretik birtokolni azt az ingatlant, amelyben élnek. A tulajdonjoghoz való kötődés rendkívül erős, főképp az idősek körében. Erre az igényre válaszolva fejlesztettük ki a jelzálogjáradék termékünket, ahol az ügyfél az ingatlan tulajdonjogát megtartva juthat kiegészítő jövedelemhez.
– Kifejtené, hogy pontosan miről szólnak az FHB időskori termékei?
- Mindkét konstrukció esetén a lakás értékének egy jelentős részét kérhetik egy összegben ügyfeleink, ezenfelül pedig havonta bizonyos járadékot kapnak. A legfontosabb különbség a két konstrukció között, hogy az életjáradék esetén le kell mondani a lakás tulajdonjogáról, míg a jelzálogjáradék esetében nem.
– Persze a tulajdonjog elvesztése a családtagokat is érzékenyen érintheti, hiszen nem örökölhetik az ingatlant.
– Ez igaz, ezért mi elsősorban az örökösökkel nem rendelkező időseknek ajánljuk az életjáradékot. Nekik racionális választás az életjáradék, hiszen az ingatlan állagmegóvásával járó költségektől, a biztosítás díjától, az adóktól megszabadulnak.
– Miben különbözik a jelzálogjáradék a hagyományos életjáradékoktól?
– Van a nyugdíjas-társadalomnak egy lényegesen szélesebb rétege, akiknek vannak örököseik. Nekik ajánljuk a jelzálogjáradékot, hiszen „családbarát” megoldást jelent az anyagi nehézségekre. A jelzálogjáradék esetén az eredeti tulajdonosoké marad az ingatlan. Valójában egy olyan szabad felhasználású jelzálogkölcsönről van szó, melyet nem az idős ügyfeleknek kell majd visszafizetniük, hanem a lakás későbbi tulajdonosainak, az örökösöknek.
– Ha jól értem, akkor a család egy jelzáloggal terhelt ingatlant örököl, és visszafizetve a tartozást, leveheti az ingatlanról a jelzálogot.
– Ez így igaz, sőt, több lehetősége is van az örökösnek a pénzügyi rendezés tekintetében. Az ügyfél halála után az örökös dönthet úgy, hogy visszafizeti azt a járadékot, amit addig a bank folyósított az ügyfélnek, így az ingatlan tehermentesül. A másik megoldás – ha nincs annyi pénze, amiből egyszerre tudna törleszteni –, hogy a tartozást átalakítja normál jelzáloghitellé, és részletekben fizeti azt vissza.
De dönthet úgy is az örökös, hogy nem kívánja visszafizetni a hátrahagyott tartozást. Ekkor a bankkal együtt közösen értékesítik az ingatlant, és a befolyó vételárral elszámolnak. A tartozáson felüli összeget – amennyiben az ingatlan értéke magasabb a tartozásnál – az örökös kapja meg.
– Az életjáradékot kínáló társaságok ajánlatait megvizsgálva kiderül, hogy szinte megegyező feltételek esetén sem ugyanakkora a havi juttatás, és az egy összegben felvehető rész is tág határok között mozog. Mi ennek az oka?
– A különbségek elsősorban abból adódnak, hogy az egyes társaságok különbözőképpen ítélik meg a lakásárak jövőbeni alakulását és az ügyfelek várható élettartamát. Épp ezért érdemes alaposan tájékozódni a piacon.
– Ön szerint mire kell odafigyelnie a járadékszolgáltatók kínálatát megvizsgáló érdeklődőknek?
– Mindenekelőtt azt javasolnám az ügyfeleknek, hogy mindenképpen nézzék meg, kivel szerződnek le. Itt elsősorban a járadékszolgáltató tulajdonosi, finanszírozási háttérre gondolok. Az FHB Életjáradék Zrt. esetében a finanszírozó és egyben a tulajdonos az FHB Jelzálogbank Nyrt., amely garantálja a folyamatos fizetőképességet és a pénzügyi szakértelmet.
– Mi történik akkor, ha a szolgáltató nem tudja fizetni a járadékot?
– Azt gondolom, hogy a banki tulajdonosi háttérrel rendelkező járadékszolgáltatóknál ez elég valószínűtlen. Nem fizetés esetén egyébként az életjáradéknál beszélünk kockázatról, hiszen ott az ügyfél előre lemond az ingatlan tulajdonjogáról.
Az üzleti alapon végzett életjáradéki tevékenység jelenleg jogilag szabályozatlan, a bizonytalanságok megszüntetésére készülőben van egy törvénytervezet, amely – többek között – a tevékenység végzéséhez szükséges kötelező személyi, tárgyi és tőkekövetelményeket írja majd elő a társaságok számára. A jelzálogjáradéknál az ingatlan végig az ügyfél tulajdonában marad, tehát szóba sem jöhet az a lehetőség, hogy elvész a lakás. Így akinek a biztonságérzetét kifejezetten növeli az a tény, hogy megtarthatja a lakás tulajdonjogát, annak a jelzálogjáradékot ajánlom.
– Előfordulhat, hogy valaki megköti a szerződést, majd egy idő után úgy gondolja, hogy már nincs szüksége a havonta folyósított összegre. Felbonthatja a megállapodást?
– Az életjáradéki szerződés felbontására nincs lehetőség, a lakás tulajdonjoga a szerződéskötéskor a járadékszolgáltatóra száll át. A jelzálogjáradék ilyen szempontból sokkal rugalmasabb, hiszen a futamidő alatt visszafizethető, ezzel az ingatlan tehermentesül, és a szerződéskötés előtti, eredeti állapot áll vissza.
AIK
Botrány a magyar csapata kupaellenfelének meccsén: sietett haza a rendőr?
