Érdemi reformok jövőre sem lesznek

Jövőre sem lép életbe olyan intézkedéscsomag, amely fellendítené a gazdaságot – értékelték közgazdászok az adótörvények változásait és a jövő évi költségvetés eddig ismert számait. Az Ecostat és pénzintézeti elemzők a kormánynál borúlátóbban látják a gazdaság kilátásait a növekedést, a hiánycsökkentést és az inflációt illetően.

Csupán egyszeri kiadási tételek megszűnése nyomán mérséklődik jövőre az államháztartás hiánya, nem pedig a kiadások csökkentését célzó reformintézkedések miatt – vélekedtek a lapunknak nyilatkozó elemzők a 2008-as költségvetésitörvény-javaslat szerdán ismertetett adatairól és az adótörvények jövő évi változásairól. A közgazdászok szerint továbbra sem körvonalazódik olyan intézkedéscsomag, amely ki tudná húzni a stagnálás közeli állapotból a magyar gazdaságot, s az adótörvények módosításai sem mutatnak a versenyképesség növekedésének irányába.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta: a deficit csökkenését elsősorban az magyarázza, hogy jövőre már nem szerepel a kiadások között a Gripen gépek kifizetése, a MÁV külön tőkejuttatása, az elbocsátások költsége, és autópályából is lényegesen kevesebb épül. Suppan szerint miután az érdemi kiadáscsökkentő szerkezeti reformok nem látszódnak, és a korrupció csökkenésére sem lehet számítani, 2009-től komoly veszélyben forog az államháztartási hiánycél elérése.
Hasonlóan vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki úgy vélte: a jövő évre kitűzött 4,1 százalékos deficit még jó esélylyel tartható, a 2009-es évről ez azonban már nem mondható el. A jövő évi folyamatokkal kapcsolatban Török megjegyezte: a makrogazdasági környezet továbbra is kockázatokat hordoz magában, így a jövő évi infláció is magasabb lehet a tervezett 4,5 százalékos mértéknél.
Aggályokat fogalmazott meg az Ecostat gazdaságkutató intézet is, amely legfrissebb jelentésében már csak 1,8 százalékos gazdasági növekedést jósol az idei évre. A kutatók a pénzromlást illetően is borúlátók: kimutatásuk szerint a fogyasztói árak ebben az évben átlagosan 7,6 százalékkal nőnek majd. Figyelemre méltó, hogy az Ecostat a jövő évre tervezett deficitet nem értékeli tarthatónak, és 4,8 százalékos hiányt valószínűsít.
A szerdán bejelentett adómódosítások legfontosabb eleme, a kis adók összevonása tegnap éles kritikákat kapott. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke az InfoRádióban azt közölte, hogy nem támogatják a javaslatot, mert attól tartanak, hogy az összevonással a befizetett összegeket a költségvetés nem a korábbi célokra fordítja majd, így kevesebb pénz jut például innovációra és szakképzésre. Demján szerint az egyáltalán nem jelent örömhírt, hogy jövőre nem nő tovább a cégek adóterhelése, a jelenlegi terhek miatt ugyanis jövőre meg fognak fulladni a kis- és közepes vállalkozások. Mint mondta, olcsóbb államra és adócsökkentésre van szükség, mert a jelenlegi terhelést nem bírja el a jogszerűen és fegyelmezetten működő kis- és közepes vállalkozási szektor.
Mindeközben a Pénzügyminisztérium tegnap közzétette a konvergenciaprogram végrehajtásáról szóló legfrissebb jelentést, amely szerint idén 2,2, míg jövőre 2,8 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon. A beszámolót az Európai Bizottságnak küldi el a kormány ezen a héten, hazánknak ugyanis – a többi tagállamtól eltérően – nem évente, hanem hathavonta kell beszámolót küldenie Brüsszel felé a végrehajtott intézkedésekről és a várható folyamatokról.

A multik kapják a legtöbbet. Tavaly az állam 27 milliárd forinttal támogatta a kis- és középvállalkozásokat (kkv), míg a multinacionális vállalkozásokat 145 milliárddal, és ebbe az adókedvezmények is beleértendők – nyilatkozta a Figyelőnetnek Vadász György, a Magyar Iparkamara társelnöke, aki a tervezet legnagyobb hiányosságának azt tekinti, hogy nem változtat ezen a tendencián. Az idén 31, illetve 165 milliárdra tehetők a kedvezmények, illetve a támogatások aránya – ismét a multik javára.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által megkérdezett kis- és középvállalkozások szerint a magas adó- és járulékterhek, valamint a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága jelenti a legfőbb akadályt a fejlődésük előtt. A GKM céljai között szerepel az adminisztratív terhek csökkentése, a kkv szektor külső forrásainak a bővítése és a humán erőforrások fejlesztése. A minisztérium szorgalmazza a kkv-kat célzó banki szolgáltatások fejlesztését is. További cél, hogy 2013-ra a külső forrásokat bevonni képes kkv-k aránya a jelenlegi 20-ról 25 százalékra emelkedjen. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor is jelentősen le leszünk maradva a fejlett országok átlagától, ahol ez az arány a Magyar Iparszövetség szerint 80–85 százalék között van – írja az internetes lap.