Pofont kaptak a háborúpártiak, Brüsszel embere ukrán engedményekről beszélt, a franciák bekeményítettek

A Századvég kutatásai szerint az uniós polgárok relatív többsége ellenzi az orosz olaj- és gázimport tilalmát. Mindeközben a brüsszeli főképviselő, Kaja Kallas ukrán területi engedmények lehetőségéről beszélt, Franciaország pedig jelezte: a terrorszervezeti státusz kérdésében nem ismer tabukat. Eközben a NATO ténylegesen egy Oroszországgal való katonai összecsapásra készül – jelentette ki Vlagyiszlav Maszlennyikov, az orosz külügyminisztérium európai ügyekért felelős főosztályának vezetője. Napi összefoglaló.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Forrás: AFP

Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék. Brüsszel nem veszi figyelembe az emberek akaratát.

Brüsszel lépését nem támogatják az emberek Fotó: AFP

Bár Magyarország és Szlovákia ellene szavazott, az Európai Bizottság elfogadtatta a tagállamokkal azt a rendelettervezetet, amely a következő időszakban teljesen kivezetné az orosz energiahordozókat az EU-ból. A döntés több aggályt is felvet. Egyrészt, noha a tiltás egy szankció, Brüsszel azt kereskedelempolitikai intézkedésként terjesztette elő, mert míg előbbihez a tagállamok egyhangú támogatása lett volna szükséges, utóbbihoz elegendő volt a minősített többség is. Ezzel azonban a Bizottság jogszerűtlenül járt el, írja a Századvég.

Brüsszel energiatilalma azonban nemcsak a jogszabályokkal és a tagállamok szuverenitásával ütközik, de az európaiak elvárásaival is. A Századvég Európa Projekt-kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok relatív többsége (45 százaléka) nem ért egyet a teljes embargóval.

A tagállamok kétharmadában legalább a relatív többség elutasítja az intézkedést és mindössze három olyan uniós ország van – Lengyelország, Litvánia és Észtország –, amelyben az abszolút többség támogatja a brüsszeli intézkedést.

Itt a fordulat: Brüsszel embere ukrán engedményekről beszél

Ukrajna a béke érdekében már most is jelentős engedményeket vállal, ugyanakkor Oroszországgal szemben további nemzetközi nyomásgyakorlásra lenne szükség – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön, az uniós külügyminiszterek tanácskozása előtt. A főképviselő hangsúlyozta: hiteles és kézzelfogható biztonsági garanciák nélkül nem képzelhető el tartós rendezés, ezek kialakításában pedig az Egyesült Államok szerepvállalása megkerülhetetlen.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Fotó: AFP

A főképvisel arra a kérdésre reagálva, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne-e biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának kizárólag területi engedmények fejében. Kallas szerint aggasztó, hogy már most is elsősorban az ukrán oldalról várnak áldozatokat.

Ha az ukránok nagyon nehéz engedményeket tesznek, azt azért teszik, hogy béke legyen az ország megmaradó részében. Ebben az esetben viszont egyértelmű és kézzelfogható biztonsági garanciákra van szükség, hogy Oroszország ne támadhasson újra

– fogalmazott.

Kallas szerint az Európai Uniónak növelnie kell saját hozzájárulását Ukrajna biztonságához, ugyanakkor világossá tette: az Egyesült Államok részvétele nélkül nem lehet hiteles garanciákról beszélni.

Franciaország bekeményített, nincs tabu a terrorszervezetet illetően

Franciaország semmilyen tabut nem ismer az iráni Forradalmi Gárda státusával kapcsolatban, melynek felvételét az Európai Unió által nyilvántartott terrorszervezetek listájára kezdeményezte Olaszország – jelentette ki a francia kormányszóvivő. A kormányszóvivő alaptalannak ítélte a Franciaország állítólagos gyengeségére vonatkozó kritikákat.

Maud Bregeon francia kormányszóvivő Fotó: AFP

„Tárgyalások folynak európai partnereinkkel a Forradalmi Gárda terrorszervezetté minősítéséről” – mondta Maud Bregeon, Franciaország kormányszóvivője a kormányülést követően. „Ezzel kapcsolatban nagyon világos leszek, nincs tabu” – tette hozzá, anélkül, hogy pontosította volna, hogy Párizs támogatja-e az olasz javaslatot.

Az Iráni Iszlám Köztársaság ideológiai fegyveres testületét emberi jogi szervezetek azzal vádolják, hogy az irányította az országot megrázó, kiterjedt tiltakozó mozgalom véres megtorlását.

A kormányszóvivő alaptalannak ítélte a „Franciaország állítólagos gyengeségére vonatkozó kritikákat” az iráni rezsim fellépésével szemben, és „az iráni kortárs történelemben páratlanul erőszakos megtorlásnak” nevezte azt.

Az ukránok a Tisza Párt mellett, megdöbbentő fenyegetéssorozat indult Magyarország ellen

Az elmúlt időszakban még erőteljesebben kiéleződött a feszültség Magyarország és Ukrajna között, miután ukrán politikai vezetők és ukrán szélsőségesek egyaránt több, a magyar belpolitikát érintő kijelentést, sőt fenyegetést is tettek. A magyar kormány hangsúlyozta, hogy ezek a megnyilvánulások túlmutatnak a diplomáciai vitákon, és nyílt beavatkozási kísérletek a magyar országgyűlési választásokba. A 2026-os választás tétje a háború vagy béke. Zelenszkijék a brüsszeli akarat előtt meghajoló Tisza Pártot akarják.

Zelenszkij és az ukrán elit a magyar kormány leváltásán munkálkodik. Fotó: AFP

Ukrajna beszállt a magyar választási kampányba. Itt van. A Tiszát akarják. Kell még valamit mondanom, Ildikó?

– írta posztjában Szánthó Miklós.

Szibiha kijelentései egy mintába illeszkednek, mint ismeretes, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bicskanyitogató stílusban beszélt a magyar miniszterelnökről Davosban. Nem sokkal ezután Orbán Viktor a közösségi oldalán tette közzé az ukrán elnöknek szóló válaszát. Ebben a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Zelenszkij egy szorult helyzetben lévő politikus, aki négy éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút, holott minden segítséget megad hozzá az amerikai elnök. 

Moszkva bejelentette a világháborút, összecsaphat Oroszország és a NATO

A NATO ténylegesen egy Oroszországgal való katonai összecsapásra készül – jelentette ki Vlagyiszlav Maszlennyikov, az orosz külügyminisztérium európai ügyekért felelős főosztályának vezetője.

Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO Katonai Bizottságának (CMC) elnöke Fotó:AFP

Moszkva háborút vizionál. A vezető orosz diplomata a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában emlékeztetett: az Észak-atlanti Szövetség valamennyi stratégiai és doktrinális dokumentumában Oroszországot „a legjelentősebb és legközvetlenebb biztonsági fenyegetésként” határozzák meg.

Hozzátette, hogy a NATO álláspontja szerint Moszkva hosszú távon is fenyegetést jelent majd, még abban az esetben is, ha az ukrajnai háború véget ér.

Maszlennyikov szerint mindez egyértelműen kizárja az érdemi párbeszéd újraindítását Oroszország és a NATO között, és azt mutatja, hogy a katonai szövetség tudatosan készül egy lehetséges konfliktusra.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Forrás: AFP)