„Tárgyalások folynak európai partnereinkkel a Forradalmi Gárda terrorszervezetté minősítéséről” – mondta Maud Bregeon, Franciaország kormányszóvivője a kormányülést követően. „Ezzel kapcsolatban nagyon világos leszek, nincs tabu” – tette hozzá, anélkül, hogy pontosította volna, hogy Párizs támogatja-e az olasz javaslatot.
Az Iráni Iszlám Köztársaság ideológiai fegyveres testületét emberi jogi szervezetek azzal vádolják, hogy az irányította az országot megrázó, kiterjedt tiltakozó mozgalom véres megtorlását.
A kormányszóvivő alaptalannak ítélte a „Franciaország állítólagos gyengeségére vonatkozó kritikákat” az iráni rezsim fellépésével szemben, és „az iráni kortárs történelemben páratlanul erőszakos megtorlásnak” nevezte azt.
Irán „pusztító következményekre” figyelmeztetett, ha az Európai Unió úgy dönt, hogy felveszi a terrorszervezetek listájára a Forradalmi Gárdát.
Szintén Franciaországgal kapcsolatos hír, hogy a volt francia gyarmatoktól érkező egyre több visszaszolgáltatási kérelemre tekintettel a francia parlament szerdán megkezdte annak a törvénytervezetnek a vitáját, amely megkönnyíti a gyarmati kulturális javak múzeumi gyűjteményekből való kivételét.
Emmanuel Macron elnök 2017-ben Ouagadougouban tett látogatásán ígéretet tett arra, hogy a kormány beterjeszt a parlament elé egy törvényjavaslatot a Franciaország által illegálisan – gyakran a gyarmati időszakban – megszerzett javak visszaszolgáltatása összetett folyamatának szabályozására és egyszerűsítésére.
A törvény hosszú távon lehetővé teszi, hogy hatékonyabb és dokumentáltabb választ adjon Franciaország a francia múzeumokban jelenleg őrzött művek vagy tárgyak visszaszolgáltatását követelő országoknak. Amennyiben a javaslatot a parlament elfogadja, a különböző országok által már benyújtott kérelmeket gyorsabban lehetne feldolgozni. Egy parlamenti jelentés szerint tucatnyi kérelem vár válaszra.
Algéria például a nemzeti hősnek számító Abd el-Káder emír, a XIX. század közepén a franciák elleni felkelés vezetőjének személyes tárgyait, Mali pedig Ségou városa kincstárának műtárgyait kéri vissza. Benin az elmúlt években már 26 tárgyat visszakapott, de további kérelmeket is benyújtott.
A törvényjavaslat kizárólag az 1815 és 1972 között megszerzett javakat érinti. Érvénybe lépése csak több hónap múlva esedékes.
A közgyűjtemények elidegeníthetetlenségének elve miatt ezeknek a tárgyaknak a származási országokba való visszajuttatása eddig csak apránként, rendkívüli törvények útján történhetett. Néha a kölcsön vagy a letét előnyben részesült a teljes visszaadással szemben, annak érdekében, hogy meg lehessen kerülni a parlamentet. De az is előfordult, hogy egy diplomáciai látogatás keretében a köztársasági elnök egyoldalú lépésként bejelentett egy-egy visszaszolgáltatást.
Meg kell állítani ezt a bábáskodást, és helyette szigorú módszert kell alkalmazni
– hangsúlyozza a tervezetet benyújtó Catherine Morin-Desailly centrista szenátor. A többpárti javaslatban a szenátorok egy „állandó nemzeti bizottság” és egy „kétoldalú tudományos bizottság” felállítását szorgalmazzák, pontos kritériumok alapján, amelyek igazolják a kisajátítás jogellenes vagy nem jogellenes jellegét.
Az alapgondolat nem az, hogy kiürítsük a francia múzeumokat, hanem hogy hiteles legyen Franciaország válasza tagadás vagy megbánás nélkül, de történelmünk elismerése mellett
– mondta a szenátor.
Borítókép: Maud Bregeon francia kormányszóvivő (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!