Esélytelen párbeszéd

Első alkalommal ült össze közvetlen tárgyalásokra Szerbia és Koszovó küldöttsége tegnap New Yorkban, az EU ENSZ-irodájában. Belgrádban és Pristinában nagy figyelemmel, de túlzott elvárások nélkül figyelték a New York-i híreket. A szerb delegációt Borisz Tadics államfő és Vojiszlav Kostunica miniszterelnök, a koszovóit ugyancsak a két vezető tisztségviselő: Fatmir Sejdiu és Agim Ceku vezette. A kétórás megbeszéléseket a két fél arra használta fel, hogy ismertesse javaslatait a kérdés rendezésére, ám ezek az álláspontok igen távol állnak egymástól. A közvetlen tárgyalásokat követően a közvetítő hármas tartott külön-külön találkozót a tárgyaló felekkel: a további lépések menetét vitatta meg velük. A rendezési folyamat formálisan december 10-én ér véget, illetve akkor telik le a közvetítő diplomaták – Wolfgang Ischinger (EU), Frank Wisner (Egyesült Államok) és Alekszandr Bocan-Harcsenko (Oroszország) – mandátuma. Addig kompromisszumra kell jutni. A szerb–koszovói csúcstalálkozót megelőzően az összekötő csoport külügyminiszterei, Condoleezza Rice, Szergej Lavrov, David Miliband, Bernard Kouchner, Frank-Walter Steiner és Massimo D’Alema az EU, a NATO és az ENSZ vezetőivel „felerősítve” konstruktív hozzáállásra szólították fel Belgrádot és Pristinát, akiktől felelősségteljes viszonyulást várnak el.
Az Európai Unió előtt álló eddigi legbonyolultabb balkáni kihívás Koszovó jövőjének rendezése – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tegnap Budapesten, a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek tanácskozásán. „A közvetlenül az unió előtt álló eddigi legbonyolultabb balkáni kihívás Koszovó helyzetének alakulása és ennek hatása az unió közös külpolitikájára” – fogalmazott Szili Katalin. Beszédében a közös uniós kül- és biztonságpolitika „szülőföldjének és katalizátorának” nevezte a Nyugat-Balkánt.