Fatolvajok ritkítják az erdőket

Fával fűteni ma már alig olcsóbb a gáz, villany vagy távhő használatánál, nem meglepő, hogy az ország szegényebb, de erdős területein télen szinte mindennapos a tüzelőlopás. Az illegális kitermelés nyomán mára néhol egész hegyoldalak váltak csupasszá. A kisebb mennyiséggel tetten ért tolvajok százezer forintos pénzbüntetéssel számolhatnak, a nagyüzemi fosztogatók viszont akár évekre rács mögé kerülhetnek.

Berta Hajnal
2007. 10. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évről évre komoly gondot jelent a rendőrségnek, erdészeteknek a hazai erdők törvénytelen ritkítása, főként a szegényebb régiókban mindennapos ősszel és télen a falopás. Újra és újra az Ózd környéki erdők nagyüzemi pusztítása kerül a figyelem középpontjába, itt jó néhány részen kopaszra gyalulták már a hegyoldalakat. Dobi Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense kérdésünkre elmondta: a lefülelt tolvajoknak a kivágott fa értékétől, mennyiségétől függő büntetéssel kell számolniuk. A néhány kiló, taligára halmozott gyújtósért például legfeljebb százezer forint szabálysértési bírság szabható ki, míg ha nagyobb mennyiségű kivágott fa elszállítása közben érik tetten a tolvajokat, közmunkával, de természetkárosítás miatt börtönbüntetéssel is sújthatják őket, ráadásul azonnal lefoglalják a lopáshoz használt eszközöket. Nem úszsza meg pénzbírság nélkül a vevő sem, ha tudta, hogy lopott tűzifát vásárol.
Borsod megyében Ózd, Domaháza és Hangony környéke a legveszélyeztetettebb terület – folytatta Dobi Tamás. Hangsúlyozta, hogy mióta az ózdi kapitányság felhívást tett közzé a komoly következményekről, érezhetően csökkent a lopások száma. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a rendőrök az erdőgazdaságokkal, esetenként pedig helyi vállalkozókkal is együttműködnek az eredményesebb felderítés érdekében. A taktaharkányi rendőrőrs például tavaly télen egy mezőgazdasági vállalkozótól kapott kölcsön olyan traktort, amellyel a nehezen járható erdei utakon is meg tudták közelíteni a tolvajok fosztogatta helyeket. Itt egyébként jellemzően „megélhetési falopásról” van szó.
Az illegális kitermelés nem csak anyagi kárt okoz, az erdészetek többévi telepítési, erdőújítási munkáját teheti tönkre a szakszerűtlen vágás, a csemeték letaposása. Ezért sem engednek szívesen területükre alkalmi gyűjtőket, de arra lehetőséget adnak, hogy a fakitermelés után maradt ágfákat, nyesedéket szakszerűen összegyűjtsék és olcsóbban megvegyék a kereskedők. Lomniczi Gergelytől, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjétől megtudtuk: a főváros közeli erdőkben ritka a falopás, inkább a hajléktalanok gyérítik helyenként az állományt, akik saját használatra gyűjtenek, a fiatal fákat derékmagasságban elfűrészelve. A nagyüzemi tolvajlást itt nehezíti az erdők látogatottsága, hiszen a jóérzésű kirándulók hamar értesítik a hatóságokat, ez a gyorsaság sokat számít a tüzek megfékezésénél is. A Pilis belső részeiben őrző-védő szolgálat figyeli a terepet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.