Füstös aszú

A hatósági engedélyek már megvannak, így a szocialista vezetésű Szerencsen egy hónapon belül szalmaégető erőmű építésébe kezdhet Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának egykori vezetője. Az erőmű Tokaj-Hegyalja területére kerül, s az elképzelések szerint a szalmabálákat évente húszezer kamion hordja majd a tokaji hídon és a tiszatardosi kompon keresztül az égetőműbe. A szőlősgazdák és a Magyarországnak világhírt hozó tokaji borok termelői, palackozói aláírásgyűjtésbe kezdtek, s október elején Sólyom László köztársasági elnököt kérik fel Tokaj-Hegyalja ügyében a valódi értékek képviseletére.

Varga Attila
2007. 10. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A révész meghökken a kérdésemen, nekidől a tiszatardosi komp vaskorlátjának, megigazítja tányérsapkáját a homlokánál, s visszakérdez: – Szalmabálát? Hogy mi visszük át majd az erőművi szalmabálákat? Nem, uram, én nem hallottam erről – feleli megütközve.
– Napi ötven kamiont át tud vinni – ostromlom tovább együgyű felvetésemmel.
– Hajnaltól sötétedésig járok, de anynyit nem, mondjuk óránként hármat. Kilencszáz forint egy kamion viteldíja, de szerintem a súllyal is baj lenne, mert egy ilyen bálás kamionra nagyon sok súly rámenne, több mint 20 tonna – feleli a kérdéseimtől még fel sem ocsúdott ember.
Párbeszédünkből kiviláglik, hogy kétségtelen, az Alföld felől érkező forgalomnak vagy a tokaji hídon, vagy itt a Tiszatardos–Tiszalök közötti réven kell átjutnia. Amúgy egy kamion a réven átjutva valóban el tudná kerülni Tokajt, és Csobaj, Taktabáj, Prügy érintésével Szerencsre érhet. Azonban a komp teherbíró képessége miatt a kamionokat félig lehet megrakni, vagy teli szállítmány esetén a tiszalöki oldalon a felesleges súlyt le kell rakodni, a félig üres kamion átmehet a komppal, majd az újabb fordulónál erőgépekkel kellene a kompra pakolni a megmaradt bálákat, s a tardosi oldalon megint csak gépekkel tudnák az erőművi alapanyagot a kamionplatóra visszahelyezni. Az ehhez szükséges feltételek mindegyike hiányzik. Se gép, se hely a rakodáshoz egyik oldalon sem. A procedúra jócskán megdrágítaná a szállítást, márpedig egy vállalkozás megnézi, hogy miből sajtolhat ki hasznot.
Ennek a Tiszán közlekedő lengyel gyártmányú, egyhengeres, dízelmotoros kompnak amúgy 2010-ben lejár a mandátuma. Szemmel láthatóan is régen belemart már az idő vasfoga. Attól az évtől fogva köteles komp már nem közlekedhet, csak az úgynevezett önjáró. Márpedig ez köteles típus. Egy acélsodrony van kifeszítve a két part között, s abba „kapaszkodva” mozog a valaha jobb napokat látott vízi jármű. Szakolczai Sándor révészt rádión hívják, ha hajó közeleg, s olyankor víz alá engedi a vaskötelet. Ma is volt már négy hajó.
Szegény emberek kelnek itt át gyalogosan és biciklivel. Így ötven–száz forint a rév ára. Négy mezőgazdasági gép utazhat egyszerre rajta, vagy harminchárom lábasjószág. Mesébe illő szám, de ez itt nem lesz mese, hanem a kőkemény, riasztó valóság. Arról, hogy hogyan lehet az önös érdekeket a nemzeti érdekek fölé helyezni.
Százhatvan méter széles, a sodrásban tizenöt méter mély itt a Tisza.
Az orosz államadósság „lebontója”
az MSZP közeli befektető
Szeptember érlel, október mézel – tartották a történelmi borvidéken, de most a szélsőséges, rendkívül meleg nyár felborította az érési folyamatokat, a napokban már szüretelőket lehetett látni a dűlőkben. És lehet, hogy az utolsó némiképpen háborítatlan gyümölcsszüret ez.
Tokaj-Hegyalja neve a minőségi borok, az aszú és szamorodni révén világszerte ismert. Különleges értékét a rendkívüli adottságú termőtáj, valamint a borok érlelésére használt, egyedi mikroklímájú pincék adják. A tokaji borvidék mint kultúrtáj kapott világörökségi rangot 2002-ben. A világörökséghez tartozó települések: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal és Tállya; néhány sátoraljaújhelyi, sárospataki, hercegkúti, tállyai pince. Mivel manapság balti, szlovák, lengyel, román és bolgár tranzitforgalom halad Tokajon keresztül, s naponta több ezer kamion dübörög át a tokaji Tisza-hídon, a világörökségi területen, az UNESCO elismerése veszélybe került. Még inkább elmélyítette ezt a konfliktust a kamionforgalmat növelő Szerencsi Ipari Parkba, egy 6,5 hektáros területre tervezett, 49,9 MW teljesítményű szalmaégető erőmű.
Szerencs Tokaj mellett másik meghatározó városa a térségnek. E településen található az úgynevezett világörökségi kapu is, amely a Budapest felől a 37-es úton érkező turisták számára egyértelműen a világörökségi terület és Tokaj-Hegyalja kapuját jelenti. Csakhogy Szerencsen például a Tokaj felé vezető főút mentén nem találni egyetlen borozót vagy borkimérést sem, így joggal gondolhatja az ember, hogy egy munkahelyteremtő befektetés jóval fontosabb a városnak, mint a világhírrel való vonzás, turisztikai szemlélet, borokkal való kereskedés. Tény, hogy 2006. november 27-én közmeghallgatást tartott Rónavölgyi Endréné, Szerencs szocialista polgármestere, ahol meghívott előadóként megjelent a számos érdekeltséggel rendelkező, korábban az orosz államadósság „lebontásában” jeleskedő Hujber Ottó is, aki az MSZP vállalkozói tagozatát is vezette. A polgármester az ipari parkba tervezett harmincmilliárd forintos szalmaégető beruházással kapcsolatban leszögezte: 200 személyt foglalkoztatnak majd. Ezt a számot akkor az erőmű hasznait ecsetelő Hujber Ottó is megismételte.
Hujber, a beruházó BHD Hőerőmű Kft. ügyvezetője a későbbiekben több fórumon elmondta, azért választották Szerencset az építkezés helyszínéül, mert a térségi áramszolgáltatónak, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (Émász) Zrt.-nek ott van olyan csatlakozási pontja, amelynél a hálózathoz kapcsolódhat az erőmű. Közlése szerint az erőművi épületet háromszor terveztették át, a környezetvédelmi és világörökségi igényeknek megfelelően. A létesítmény egy részét belesüllyesztik a földbe, magas földsánccal veszik körbe, amit befásítanak. Így az útról alig lehet majd látni a létesítményt. Szerinte a forgalom sem növekedik majd olyan mértékben, hogy az zavarja a helybelieket.
Hujber Ottó azt is kijelentette, ők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy az erőmű építése ne okozzon kárt a világörökség részét képező tokaji borvidéknek: a létesítményt mintegy elrejtik a kíváncsi tekintetek elől a tervek alapján. (Lásd a Bhd.hu-ról letöltött látványtervet.)
Az utóbbi fél évben számos egyéb csúsztatás is volt a történet lényeges pontjaiban. Hujberék először azt nyilatkozták, hogy bár a szalmabálákat az Alföldről szállítják majd, az erőmű miatt jelentősen nem fog növekedik a térségben az eddig is elviselhetetlen forgalom. A beruházás ellenzői, a hegyaljai bortársaságok, termelők, polgármesterek az erőmű kapacitási adataiból kikövetkeztették, hogy évi 270 ezer tonnányi tüzelőanyagra van szükség, melynek szállításához húszezer kamion kell, így ez a szükséglet igencsak növeli a kamionforgalmat. Erre Hujber úgy reagált, hogy a kamionok kikerülik Tokajt, s „komppal jönnek át a folyón”. Az áramszolgáltató „csatlakozási pontjáról” kiderült, hogy Hujberék az országban további kilenc helyen akarnak hasonló erőművet építeni, így még legalább kilenc helyen van hasonlóan speciális pont.
Az azóta tett nyilatkozatokból kiderült, hogy a szerencsi erőmű 133 embernek fog munkát adni. Biztosan a munkaerő minőségével van baj, hiszen Dániában egy ilyen erőműben csupán húszan dolgoznak. Ezeket a nyilatkozatokat már senki sem vizsgálja felül, a BHD Hőerőmű Kft. már jogerős építési engedéllyel és egységes környezethasználati engedéllyel is rendelkezik, így novemberben akár meg is kezdheti az építkezést Szerencsen.
Lehet, hogy nem is lesz aszúsodás
A szőlősgazdák a biomassza-feldolgozó káros környezeti hatásaitól féltik a borvidéket. Aláírásgyűjtés kezdődött a Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagy Borok Egyesületének szervezésében. Amióta az erőmű felépítésének terve napvilágra került, heves vitákat gerjesztett a térség különböző érdekeltségű szakemberei között. A civil szervezetek attól tartanak, hogy a település emiatt elveszíti a világörökség címet.
A tokaji borászok nem értik, nekik miért egy újságcikkből kellett értesülniük arról, hogy biomassza-erőmű épül Szerencsen. – Azonnal felvettük a kapcsolatot a céggel, de már hiába, és az engedélyezésbe sem tudtunk már beleszólni – kesereg Mészáros László, a Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagy Borok Egyesület elnöke, a Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet vezérigazgatója. Szerinte az utóbbi években Tokaj-Hegyalján számos olyan idegenforgalmi fejlesztés történt, amely méltó a világörökségi ranghoz. A felkapaszkodó borvidéket az erőmű visszalökné a régi világba. Sajnos ez sem elég, ma inkább a fejlődő országokra jellemző iparosodás tanúi vagyunk, létesült itt már hulladékfeldolgozó, még mindig működnek a bányák, és most erőmű is épülhet.
Mutatja az ICOMOS, a világörökség-bizottság állandó műemlékvédelmi szakértői testület magyar nemzeti bizottságának nyilatkozatát. Eszerint a biomassza-hőerőmű „megvalósítása sérti a Tokaj-Hegyalja kultúrtáj, a tokaji borvidék világörökségi területet, látványa tönkreteszi a tájat. Tüzelőanyag-ellátása csak külső területekről történhet, ami a környezetre jelent különös veszélyt.”
– Az erőmű pár kilométerre lenne a szőlőtől, ami nem úgy fog aszúsodni, ahogy eddig. A hatástanulmányok átlagos környezetre készültek, ahol nincsenek védettségre érdemes értékek, de Tokaj nem átlagos vidék – magyarázza. Egy ilyen erőmű megvalósulása veszélyezteti a minőségi szőlő- és borkészítés hagyományos környezetét, presztízsét, s ezzel együtt a tokaji és magyar borok általános megítélését. Pedig az erőmű megépítése esetén évente húszezer kamionnal több szelné át a borvidéket. – Gyakorlatilag ki sem fog látszani a szmogból a szőlőtőke. Több ezer borász, borból élő helyi lakos veszítheti el a munkáját – szögezi le a szakember.
A tokajiak nemrégiben aláírásgyűjtést kezdeményeztek, és levélben kértek segítséget az UNESCO-tól a világörökségi védettségű borvidék védelme érdekében. A szerencsi erőmű ellen eddig hiába tiltakoztak a világörökségi területen a világ legismertebb magyar termékét, a tokaji bort készítő borászok.
A zempléni térségben több olyan ökológiai probléma is van, ami a helyieket nyomasztja, így az egyik a magyar–szlovák határhoz közel létesítendő tőketerebesi hőerőmű ügye, a másik az Aranyos-völgyben tervezett szivattyús energiatároló erőmű építési terve, a harmadik ilyen ügy pedig a tervezett szerencsi szalmatüzelésű erőmű. A térségben hihetetlenül erős a kamionforgalom, a Tokaj-Hegyalján szőlőből élő közel húszezer ember pedig a tájat több szempontból veszélyeztető hatás miatt nagyon aggódik a borvidék jövőjéért.
Sólyom László október 7-e és 9-e között látogat az Aggteleki Nemzeti Parkba. A köztársasági elnök „Értékőrző tájak és emberek Magyarországon” mottóval indított országjáró túrát, amelynek során végiglátogatja Magyarország kilenc nemzeti parkját. Sólyom László az országjárással szeretné felhívni a figyelmet Magyarország egyedülálló és pótolhatatlan természeti értékeire és azok munkájára, akik a környezet megóvásában tevékenyen részt vesznek. A tokajiak az októberi látogatáson a világörökségi helyszín védelme érdekében a köztársasági elnök segítségét kérik majd – értesült lapunk.
Hujber Ottó szerint
korteshadjáratról van szó
A szalmaerőmű-építtető cég egy környezeti hatástanulmányra hivatkozva azt állítja, az erőmű működése nem befolyásolja Hegyalja mikroklímáját, ahogyan a szerencsi cukorgyáré vagy a mádi kaolin- és zeolitfeldolgozó üzemé sem befolyásolta. A környezetvédelmi minisztérium szerint „a szerencsi szalmatüzelésű biomassza-erőmű kérdése nem környezetvédelmi kérdés. Az ipari és turisztikai szempontokat figyelembe véve az erőmű megépítéséről vagy meg nem építéséről az ott élőknek kell dönteniük”. A tárca úgy látja, környezetvédelmi szempontból a tervezett létesítmény „korszerű, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, a kibocsátott káros anyagot minimális szinten tartó erőműnek számít”.
– A beruházók ezek figyelembevételével átdolgozták a terveket, ami alapján kijelenthető, a létesítmény felépítésénél a tokaji világörökség szempontjai maximálisan érvényre jutnak, az új erőmű valójában nem veszélyezteti, hanem elősegíti a tokaji világörökség értékeinek a megőrzését – vélelmezte a kialakult helyzetet Rónavölgyi Endréné, Szerencs szocialista polgármestere. Természetesen szerettem volna megkérdezni a városvezetőt arról is, hogy az erőmű és a kamionforgalom hogyan segít a tokaji világörökség értékeinek megőrzésében, de ő egy elnyúló, kistérségi menedzserekkel folytatott beszélgetés miatt nem tudott a rendelkezésünkre állni.
Hujber Ottó megkeresésünkre annyit közölt, hogy mivel a budai Várban tartott borfesztiválon gyűjtötték az erőműellenes tiltakozó aláírásokat, gyakorlatilag korteshadjárat folyik ellene. Mivel állítása szerint annyi lapban elferdítették a mondandóját, írásban kérte kérdéseimet, azonban nem válaszolt rájuk.
A következőkre lettem volna kíváncsi: van-e összefüggés abban, hogy Szerencs polgármestere MSZP-s, és korábban Hujber Ottó is jelentős szerepet töltött be a pártban? Mi a speciális erőművi áramkapcsolat lényege, ha azt gyakorlatilag bárhol nyújtani képes az áramszolgáltató? Hányan dolgoznak majd az erőműben? Ténylegesen milyen úton és módon tervezik a szalmabálák szállítását? Saját kompjárat indítását tervezik-e?
Tiszatardos már kiesik a tokaj-hegyaljai idegenforgalmi övezetből. A komp lassan rója útját kötött pályáján. Cirkusz vert most itt sátrat. A kultúrháznál kirakott régi poszterén öles betűkkel hirdetik: erőművészek, zsonglőrök, egykerekű biciklisek, szemfényvesztők, illuzionisták.
A tervek szerint Magyarország első szalmatüzelésű erőművében 2009. szeptember 1-jén indul a próbaüzem.
Lehet, hogy a Tokaji dicső múltja ezzel véget is ér?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.