Háború segélyekből

A nagyvilág által Afrikának juttatott segélyek az elmúlt tizenöt évben nagyjából 300 milliárd dollárt tesznek ki. Egy brit kutatóintézet kimutatása szerint az 1990 és 2005 között lezajlott afrikai háborúk összköltsége szintén 300 milliárd, azaz a segélyezésre, valamint a gazdaságfejlesztésre szánt összegek voltaképp mind a háborúkat olajozták. Egyes szakértők szerint márpedig Afrikának épp fegyverekre van szüksége.

Huszonhárom országban zajlott háború a kérdéses 15 év során, és átlagosan 18 milliárd dollárba kerül évente a vérontás. Az Oxfam brit intézet kimutatása azonban azt állapítja meg, hogy a jelenlegi helyzet cseppet sem jobb, mint a másfél évtizeddel ezelőtti. Szerintük ugyan egyes afrikai kormányok tettek bizonyos lépéseket a regionális fegyverkereskedelem ellenőrzésére, ám az egész világot átfogó ellenőrzött rendszer kialakítása továbbra is várat magára. Az ok viszonylag egyszerű: a nyugati fegyverexportőr országok számára voltaképp mindegy, ki vásárolja a termékeiket, és a háború még mindig nagyon jó üzlet. Afrika már régóta képtelen kikeveredni a háborús spirálból, sokszor korrupt és hozzá nem értő kormányok uralkodnak a fekete kontinensen, a nyugati államoknak pedig kiváló pénzszerzési lehetőség az általuk segélyként felajánlott dollárokat visszakapni a fegyverek ellenértékeként.
Afrikában a háború befejeződése után is hatalmas összegeket költenek a rendszer fenntartására. Libériában ez évben 46 millió dollárba került a hadi gépezet karbantartása, pedig a polgárháborúnak tavaly vége szakadt. Egy a BBC-nek nyilatkozó katonai újságíró azonban úgy véli, a kontinens biztonsága érdekében az eddiginél sokkal komolyabb összegeket kell a kormányoknak fegyvervásárlásra költeni. „Sok esetben a nemzeti biztonsági erők túl alacsony létszámúak, rossz a felszerelésük, a kiképzésük, így semmilyen biztonságot nem képesek megteremteni”. A szakértő példaként említette Kamerunt, amelynek 12 500 katonája felügyeli a 400 ezer négyzetkilométeren elhelyezkedő országot. Szerinte a pénzt elsősorban szállítóeszközökre kellene fordítani, gyorsabb és korszerűbb hadseregre, amely így képes békét teremteni és azt fenntartani.
A háborún alapuló afrikai gazdaságok azonban olyan helyzetben vannak, hogy nem lehet az egyik pillanatról a másikra elhagyni a történelem véres epizódjait. A gazdaság szereplői úgy rendezkedtek be, hogy számukra a háború fenntartása létkérdés. Kik is ezek a szereplők? Sokatmondó tény, hogy az afrikai háborúkban használt kézifegyverek – főként a híres Kalasnyikovok, amelyek közül egy Mozambik zászlaját díszíti – 95 százaléka a kontinensen túlról érkezik.