A tavaly és az idén bevezetett adó- és járulékemelések nyomán a büdzsé bevételei ugyan látványosan gyarapodtak, az állam működésén azonban továbbra sem látni az évek óta ígérgetett takarékosságot. A probléma jövőre sem oldódik meg, hiszen a 2008-as költségvetési törvényjavaslat állami működésre az ideinél 142 milliárd forinttal többet, összesen 2206 milliárd forintot szán. Ez azt jelenti, hogy a működési kiadások a jövő évre tervezett inflációnál nagyobb mértékben, hét százalékkal növekednek.
Az elmaradó takarékosságra ezen a héten több szakember is felhívta a figyelmet. Simor András jegybankelnök közölte, hogy a büdzsé tervezetében szívesebben látott volna nagyobb mértékű kiadáscsökkentést. Hasonlóan vélekedett Bokros Lajos volt pénzügyminiszter is, aki a költségvetési kiadások mérséklését, és az állami újraelosztás szűkítését szorgalmazta.
*
Jövőre a megtermelt 27 440 milliárd forint mintegy felét veszi el különböző jogcímeken az állam, az elvonás mértéke így a legmagasabb az új uniós közép- és kelet-európai országokhoz viszonyítva. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a túlzott központosítás megfojtja a magyar gazdaságot, így az adóemelések nyomán hiába csökken látványosan az államháztartás hiánya, versenyképességünk nem javul, a foglalkoztatás alacsony, s a közterhek elosztása igazságtalan marad. Jelenleg a magánszektorban dolgozó 3,2 millió magyar tartja el a többi 6,8 milliót, ez nemcsak a versenytársainkhoz képest, de a teljes
EU-n belül is nagyon rossz aránynak számít.
Míg hazánkban a rokkantnyugdíjasok száma eléri a 802 ezret, Szlovákiában csupán alig több mint 30 ezren kérnek rokkantsági nyugdíjazást. A jelenlegi rendszert tehát csak úgy lehet fenntartani, hogy a kevés számú dolgozónak sok adót kell fizetnie. Suppan további problémaként értékelte, hogy a jövő évi büdzsében ugyan szerepel néhány helyen költségcsökkentés, ám ezek egy része az állami működés kiadásainak mérséklése helyett éppen azokról a területekről von el forrásokat, ahonnan nem szabadna. Példaként az elemző az oktatást jelölte meg, amelyre reálértéken jövőre kevesebbet kíván fordítani a kormány, mint az idén.
A magyar gazdaság alapproblémái közé sorolta az alacsony foglalkoztatást és a túlzott központosítást legutóbb a Nemzetközi Valutaalap is, amely a legégetőbb teendőknek az adóalap szélesítését, a bérterhek csökkentését és az állami centralizáció negyven százalék körüli szintre történő leszorítását jelölte meg. A Nemzetközi Valutaalap Magyarországgal kapcsolatban a szociális kedvezmények nagy számára és bonyolult rendszerére is felhívta a figyelmet, azt javasolva, hogy a kormány csökkentse és egyszerűsítse a kedvezményeket.
A korrupció visszaszorítása ugyancsak alapfeltétele lenne a lakossági áldozatvállalás értelmének és a gazdaság felívelésének, ám a korrupció letörésének eddig nem sok jelét látni.
Az Állami Számvevőszék által az állami gazdálkodás terén feltárt visszaéléseket általában sem vizsgálat, sem pedig felelősségre vonás nem követi. Azoknak a mulasztásoknak, amelyeket a számvevők például a 2005-ös privatizációk kapcsán állapítottak meg, az Állami Számvevőszék tájékoztatása szerint egyetlen felelőse sem volt. A számvevők így hiába találták kiugróan magasnak a Budapest Airport Zrt. privatizációjakor kifizetett sikerdíjakat, hiába állapítottak meg a Bábolna Zrt.-nél 17,9 milliárd forintos vagyonvesztést és két Bábolna-cégnél 5,9 milliárd forint indokolatlan veszteséget, felelősségre vonás nem történt, ahogyan a 2005-ben magánosított hét agrártársaság és az Antenna Hungária privatizációja kapcsán feltárt mulasztások ügyében sem.
Mint arról korábban lapunk, Sólyom László államfő a megszorítások kapcsán korábban úgy nyilatkozott: a csomagot rendhagyó módon egy kommentár kíséretében írta alá, s ebben azt az elvárást fogalmazta meg, hogy az áldozatoknak legyen értelmük.
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
