Hollywood mögött

Az amerikai iskolákban tilos kiírni a tízparancsolat szövegét, s ha egy hívő tanár pólóján keresztény felirat látható, számíthat a szabadelvűek tiltakozására. Joshua Crane úgy véli, elsorvadnak hazája gyökerei, s olyan útra téved, amely senkinek sem jó. A St. Louis-i Central Presbyterian School igazgatója azért járt Magyarországon, hogy segítséget nyújtson egy református iskola megalapításához.

Az európai közvéleményben vegyes kép él Amerikáról: a szabadság hazája, a szabadelvű gondolkodás egyik fészke, ugyanakkor keresztény-konzervatív ország…
– Amerika mindig az eszmék szabad piaca volt. A hatvanas években tűnt fel egy lázadó, tekintély- és hatalomellenes, szinte forradalmi generáció, amelynek szemlélete azóta mélyen meggyökerezett a társadalomban, s némiképp visszaszorította a hagyományos konzervatív értékrend képviselőit. De azért Amerika puritán gyökerei nagyon mélyen vannak. Sok minden megtörténhet, de vannak határok, amelyeket az amerikaiak nem lépnek át.
– Hol vannak ezek a határok?
– Mondok egy példát: ma az önök csodálatos fővárosában sétáltam, és meglepett, hogy árad mindenfelől a pornográfia. Az ember odalép egy újságosstandhoz, s pornóképek tucatjaival találja szembe magát; e képeket gyerekek is láthatják. Nos, ez Amerikában elképzelhetetlen.
– Egy keresztény iskolaigazgató számára nyilván nem közömbös, milyen hatások érik a gyermekeket. Az amerikai tévécsatornák puritán erkölcsiséget tükröznek?
– Amerikában általában magántelevíziók működnek, állami kontroll nélkül, mégis betartanak bizonyos normákat, szemben az európaiakkal.
– Ugyanakkor korlátozás nélkül tevékenykedik az Európa több országában betiltott Szcientológia Egyház, sőt a Sátán Egyháza, de a neonáci propaganda sem ütközik törvénybe. Néhány évtizede az amerikai populáris kultúra élen jár a szexuális szabadosság terjesztésében is.
– Viktor Frankl mondta: a Szabadság-szobor a nyugati parton áll, de az egyensúly kedvéért szükség lenne egy Felelősség-szoborra is a keleti parton. Amerika születésekor az alapító atyák függetlenségről, emberi jogokról, szólás- és lelkiismereti szabadságról beszéltek, de mindig jelen volt a felelősség követelménye is. A mai amerikai társadalom egyre kevésbé van tisztában gyökereivel, ezért egyre kevésbé tesz különbséget jó és rossz között. Elvesztette a kritikus gondolkodás képességét, elfogad mindent, amit a média mond.
– Az amerikai média a liberálisok kezében van?
– Igen.
– Akkor az ország is a kezükben van.
– Azért ez túlzás. A konzervatívoknak megmaradt az internet és a rádió. Ezzel tudják ellensúlyozni a liberális nyomulást. A rádióadásokat hatalmas tömegek figyelik. James Dobson keresztény szervezetének, amely a családok védelmére alakult, hárommillió tagja van, és rengetegen szimpatizálnak vele.
– Viszont az iskolákban tilos kitenni a tízparancsolat szövegét. Néhány éve nagy vita folyt arról, lehessen-e biológiát tanítani a teremtésbe vetett hit alapján. Úgy tudom, alulmaradtak a teremtéspártiak, pedig az elnök is támogatta őket.
– Néhány államban engedélyezték az ID – az értelmes tervezés – oktatását, másutt még folyik a harc ezért. Nézetem szerint a tiltás ellentétes az egyház és az állam szétválasztásának az elvével. Egy világnézetileg semleges állam nem tilthatja be a világnézeti oktatást. Míg Franciaországban a muzulmán kislányoknak nem szabad kendőt viselniük az iskolában, Amerikában senki nem írja elő a muzulmánoknak, mit csináljanak; de ha egy oktató az iskolában bibliakört akar indítani, vagy egy fiatal hívő tanár pólóján keresztény felirat látható, a liberálisok rögtön tiltakozni kezdenek.
– De a politikusok szeretik a keresztény szólamokat. Az elnökválasztási kampányban még a liberális John Kerry is keresztény volt. A sajtó kíséretében járt templomba, s azt mondta: „Nem állítom, mint Bush, hogy Isten a mi oldalunkon áll; alázattal vallom, szeretnék Isten oldalán állni.”
– Ez eredetileg Abraham Lincoln mondása. Az, hogy minden elnök szeret a Bibliára hivatkozni, arra utal, hogy Amerikában keresztények hatalmas tömege él, s aki vezető akar lenni, meg kell nyernie a hívők tetszését. Kerry és Bush szoros versenyben küzdött az elnöki székért, ám a kampány vége felé Kerry a radikális homoszexuális szervezetek felé is tett néhány gesztust, mire elvesztette a hívők rokonszenvét. Igazából nem is az történt, hogy a keresztények nagyon akarták volna Busht, inkább Kerry ellen szavaztak.
– Nem ellentmondás, hogy az egyházak ennyire irányítani tudják a politikát egy olyan országban, amely a kezdetekkor rögzítette az egyház és az állam szétválasztásának elvét?
– Vannak aktívan politizáló egyházak, például a déli baptisták, akik általában a republikánusokra szavaznak. A fekete keresztények sem rejtik véka alá, hogy a demokraták oldalán állnak. A reformátusok inkább elvekről beszélnek. A protestáns etikához tartozik, hogy ne a világtól elvonult, szerzetesi életet éljünk, hanem képviseljük a Bibliát az élet minden területén. Biztatjuk az embereket, hogy szavazzanak, de nem kampányolunk senki mellett sem a szószéken, sem az iskolában.
– Az ön által vezetett iskolának a hit terjesztése a célja?
– Azt mondjuk a gyermekeknek, amit a szüleik hisznek: hogy egyetlen és abszolút igazság létezik, ami a Bibliában található. Kapnak egy biztos mércét, megtanítjuk őket, hogy mindent ehhez mérjenek. Van egy külön tantárgyunk, amelynek a neve: kritikus gondolkodás. Azt akarjuk elérni, hogy ne fogadjanak el mindent, ami a reklámokból és filmekből feléjük árad, hanem mindezt vizsgálják meg a Biblia értékrendje szerint. Három dologra van szükség a keresztény neveléshez: gyülekezetre, családra, iskolára. Korábban természetes volt, hogy a gyerekek családban nőnek fel, ma már sajnos nem az. Ez óriási probléma. Ezért beszélnünk kell mindarról, ami a családot veszélyezteti, például a homoszexualitásról, ami gyakori téma Amerikában.
– Ön bűnnek tartja a homoszexualitást?
– A Biblia szerint bűn, éppúgy, mint az önzés, az agresszivitás, a féltékenység, az iszákosság, az abortusz és sorolhatnám.
– Néhány éve egy magyar református egyetemen az egyik diák homoszexuálisnak vallotta magát. Az egyetem vezetése eltanácsolta. A liberális oktatási miniszter dühöngött, s a balliberális lapok azóta is emlegetik az esetet: lám, nincs szeretet a reformátusokban. Ön mit tenne, ha egyik diákjáról kiderülne, hogy homoszexuális?
– Természetesen szeretettel fordulnék felé. De mi a szeretet? A szeretetteljes viselkedés az, ha felhívjuk egy ilyen ember figyelmét arra, hogy nem helyes az út, amelyen jár. A keresztény szeretetet nem lehet elválasztani a bibliai igazságtól. Akit szeretek, annak alázattal és türelemmel segítek, hogy a helyes utat válassza. Ha nem akar változni, az az ő felelőssége.
– Gondolja, hogy egy homoszexuális meg tud változni?
– Aki nem hiszi, hogy az emberek meg tudnak változni, alábecsüli az embereket. Ha nem hiszem el valakiről, hogy képes helyes útra térni, semmi tisztelet nincs bennem iránta. Egyetértek a nagy romantikus írókkal, akik vallották, hogy az emberben hatalmas lehetőségek szunnyadnak. Az ember Isten képmása, csodálatos teremtmény. Teljes megújulásra képes, de csak Isten segítségével.
– Egy gyökereit vesztett ország vajon meg tud változni?
– Amerika rossz útra tért, és messzire ment a rossz úton. Változnia kell. Bocsánatot kell kérnie az országoktól, amelyeket megfertőzött a felelőtlen és kritikátlan fogyasztói kultúrával.
– S a bombázókért, amelyek a demokráciát és szabadságot exportálják a világnak, nem kell bocsánatot kérni? Az amerikai keresztények egyetértenek például Bush iraki háborújával?
– Örülnek, ha hazájuk leszámol egy véreskezű diktátorral. Az átlagpolgárnak nincsenek megfelelő információi arról, mi és hogyan történik valójában. A bibliai etika arra tanít, hogy az állampolgár bízzon a kormányban és a vezetőkben.
– S ez nem naivitásra, a kritikai gondolkodás hiányára utal? Egy vezető lehet gonosz vagy hazug is.
– Az amerikaiak azt látják legélesebben, hogy a gonoszság megtámadta a hazájukat szeptember 11-én. Ilyen Pearl Harbor óta nem történt. Ki akarják irtani a gonoszságot, amely megtámadta Amerikát. Eleinte nagyon világos volt ez a történet, mára azonban összekuszálódtak a szálak.
– Még mindig boldog az amerikai társadalom?
– Már nem. Meg kellett tanulniuk az embereknek, hogy az anyagi biztonság nem teszi őket boldoggá. A gazdasági jólét alkalmas arra, hogy a fájdalmainkat, sebeinket ne érezzük annyira, de nem múlnak el tőle a bajok. Rossz úton járva senki sem boldog.
– A mai közép-európai emberek gyerekkorát átjárta az Amerika iránti rokonszenv. Most már nagykorúak vagyunk, és nagyokat csalódtunk. Mi is megtanultunk kritikusan gondolkozni.
– Európában a média egy szót sem szól arról, milyen az igazi Amerika, s hogy mi van Hollywood mögött. Európa intellektuális kontinens, az itteni népeknek meg kellene keresniük az igazságot. Ne érjék be azzal, ami a híradásokból árad. Meg kell nézni, mi van valójában Amerikában: sok jóakaratú ember, akik őszinték, segítőkészek, és nem akarnak ártani senkinek.