Heteken belül a parlament elé kerülhet a kormány három, a nyugdíjrendszert érintő javaslata – hangzott el egy tegnapi konferencián, amelyen Kiss Péter kancelláriaminiszter is részt vett. Ezek között szerepel majd a résznyugdíj és a minimális nyugdíj kérdésének rendezése, az előre hozott nyugdíjszabályok korrekciója (a férfiak előre hozott korhatára 60 év marad, a nők esetében 59 évre emelkedik), illetve az Alkotmánybíróság döntésével összhangban az özvegyi nyugdíjak feléledésével kapcsolatos szabályok tisztázása. Mindezen intézkedéseken felül azonban csak jövő tavaszra, kora nyárra várható az egységes nyugdíjreform beterjesztése. Ennek oka, hogy nincs kidolgozott reformtervezet a kormányoldalon, ami a változtatások alapjául szolgálna. Kiss Péter a bajok között említette, hogy ma több mint kétmillió képzettség nélküli ember él Magyarországon, akiknek mindössze 27 százaléka foglalkoztatott.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke azzal kezdte, hogy a nyugdíjrendszer átalakításához is kell céldátum, például 2013. Megemlítette, több munkavállaló kellene, de meg lehetne fontolni, hogy megszüntessék a minimálbér adómentességét.
Azt is javasolta, hogy teremtsék meg az egyéni számlás nyugdíjrendszert az állami pillérben. Szólt arról is, hogy fékezni kell a jövedelemátcsoportosítások ütemét az első pillérből a másodikba.
(Az első pillért az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság által folyósított nyugdíj jelenti, amely ma hazánkban nem fedezett nyugdíjbiztosítás, mivel a befizetett járulékokból fedezik a nyugdíjakat.
A második pillér az 1998 óta létező kötelező magánnyugdíj-pénztári ág. Varga hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem a kötelező magánnyugdíjpénztárak ellen van, de az 1997-ben gondoltnál lassabb ütemet kellene hagyni, és át kellene gondolni a járulékszabályokat. Mindezzel összefüggésben kampányt kell indítani az első pillér mellett, mivel a nyugdíjak mintegy háromnegyed részét az első pillérből kapja az ellátott.
Kozma Ákos: Mindig az emberek oldalán fogok állni
