Jövőkép nélkül a kutatás-fejlesztés

Nincs versenyképesség piacképes tudás, innováció, kutatás és fejlesztés nélkül – jelentette ki Medgyessy Péter volt miniszterelnök, aki a 2002-es választási kampányban azt ígérte, 2010-re a bruttó hazai termelés 1,8-1,9 százalékát kutatás-fejlesztésre (K+F) fogják költeni. Az ígéretekkel szemben azonban a tudományos terület kevesebb pénzt kapott, s az azóta eltelt időben sem javult e téren a helyzet.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint költségvetési forrásból a kutatás-fejlesztési célokra tavaly kifizetni tervezett összeg a Pénzügyminisztérium adatgyűjtése szerint 86,2 milliárd forintot tett ki, ami 4,7 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Így a K+F-ráfordítások finanszírozásában a költségvetés részesedése tovább csökkent, a 2005. évi 49,6 százalékról 44,8 százalékra. Míg 2002-ben hazánk kutatás-fejlesztési ráfordítása a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) képest meghaladta az egy százalékot, 2003-ban 0,95 százalékra, 2004-ben pedig már 0,88 százalékra csökkent. A helyzetet némileg javította a cégek növekvő K+F-ráfordításainak növekedése, s így 2005-ben már minimális javulás következett be – akkor GDP-arányosan 0,95 százalékot fordítottunk kutatásra és fejlesztésre.
Tavaly változatlanul emelkedett a vállalkozások által K+F-tevékenységre költött pénz, de még az állami hozzájárulással sem sikerült elérni a GDP-hez viszonyított egyszázalékos arányt, s ez meg is látszik a kutatások eredményességének egyik fontos mutatójában. A szabadalmi bejelentések száma 2006-ban 924 volt, ami 27,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, amikor több mint 50 százalékos csökkenés mutatkozott. Továbbra is a külföldről származó bejelentéseknél tapasztalható a nagy, 63,7 százalékos visszaesés, míg a hazai bejelentések 2,3 százalékkal növekedtek. A legnagyobb csökkenés a gyógyszeripar, a biotechnológia területén mutatkozott, ahol mindössze 188 volt a bejelentések száma a 2005. évi 313 és a 2004-es 1191-gyel szemben.