Jövőre biztosan drágul az áram

Öt és tíz százalék között drágul jövőre a lakossági, a versenypiacra ki nem lépő fogyasztók számára az áram – erre tesz ugyanis javaslatot a Magyar Energiahivatal a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium számára. A 2008. január 1-jétől megnyíló villamosenergia-piacon ugyanakkor a korábbi nyilatkozatok a fenti áremelkedés 3-4-szeresét is valószínűnek tartják. A piacnyitás a szakemberek szerint az áramhiány veszélyét is magában hordozza.

Dékány Lóránt
2007. 10. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legjobb esetben is a jövő évi 4,5 százalékos inflációs várakozást meghaladó mértékben drágul újévtől a lakossági áram. Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke a Népszabadság által rendezett tegnapi szakmai konferencián ugyanis – a távirati iroda tudósítása szerint – kijelentette: 5–10 százalékos áremelést javasol 2008. januárjától. Ez a lépés a lakosság azon részére vonatkozik, amelyik nem lép ki a jövő évtől megnyíló szabad villamosenergia-piacra, tehát továbbra is hatóságilag szabott áron kapja az áramot a közüzemek helyébe lépő egyetemes szolgáltatóktól. A korábbi nyilatkozatokból viszont az derült ki, hogy a nemrégiben még árcsökkentő hatásúnak titulált szabadpiac díjai a jelenlegihez képest akár 30–40 százalékkal is drágulhatnak.
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) ugyanakkor a nyílt piac egyéb veszélyeire is figyelmeztet. – Válsághelyzet alakult ki a szabadpiaci fogyasztók jövő évi villamosenergia-ellátásában – nyilatkozta lapunknak Szaniszló Mihály, a szervezet elnöke. Mint mondta, az új villamosenergia-törvény szerint a 150 ampernél többet felhasználó, nem lakossági fogyasztóknak kötelező a szabadpiacról vételezni az áramot, de a jövő évi számításaik szerint ebben a szektorban energiahiány keletkezik, így akár iskolák, kórházak maradhatnak ellátás nélkül. A Magyar Villamos Művek ugyanis eddig szinte az összes, az erőművek által megtermelt villamos energiát lekötötte, október 25-én a szabályozás szerint viszont köteles ebből mintegy 8000 gigawattórányi mennyiséget aukción értékesíteni. Szaniszló Mihály szerint ez a mennyiség nem elegendő, ami így indokolatlanul felhajtja az árakat, amit a fogyasztók már nem hajlandók majd elfogadni. Mivel az új törvény nem szab gátat az energiaexportnak, az IEF elnöke szerint tényleges áramhiány is kialakulhat. – Emiatt ellátatlanul maradhatnak kórházak, iskolák, pékségek, nagyvízügyi szivattyúk és más közszolgáltatók, de akár nagyfogyasztók is, mint például a MÁV – hangsúlyozta a szakember. Úgy tűnik, a félelme nem alaptalan, hiszen az áram kivitele az országból eddig is zajlott, s most ráadásul a balkáni energiahiány hatására ebben a térségben a jelenlegi magyar közüzemi árakhoz képest 30–40 százalékkal magasabb az áram ára, ami kecsegtető piacot jelenthet a kereskedőknek.
Miközben a konferencián részt vevő kereskedők és szolgáltatók kapacitáshiányról beszéltek, Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára közölte: a 2008 januárjától teljesen felszabadított piacon is lesz elegendő áram. Mint fogalmazott: nincs és a nem is várható válság az árampiacon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.