Jövőre még szorosabb lesz a nadrágszíj

Jövőre sem enyhül a lakosságra és a vállalkozásokra nehezedő adóteher, s a korábbiaknál kevesebb pénzt kapnak a költségvetési szervek is – derül ki a jövő évi büdzsé tegnap nyilvánosságra hozott adataiból. Eszerint az államadósság tovább növekszik, az adóreform elmarad, ám az ellenőrzések szigorítására jut bőven pénz.

Nem lazíthat az ország a tavaly nyáron szorosra húzott nadrágszíjon, a szigorítások jövőre is folytatódnak – derül ki a 2008-as büdzsé javaslatából, amit tegnap hagyott jóvá a kabinet. A részletes számok közlését holnapra ígérte a javaslatot ismertető Veres János, ám annyi már most bizonyos: a minisztériumok és más költségvetési szervek az ideinél kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, hiszen az ez évivel megegyező 2008-as kiadásaik az infláció miatt kevesebbet érnek majd. A büdzséről maga a pénzügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy az szigorú és feszes lesz, de a jövedelemszint további csökkenésére már nem lesz szükség. A tárcáknak keményen spórolniuk kell, ez alól csupán a nyugdíjkiadások és a szociális segélyek, valamint az uniós társfinanszírozások jelentenek kivételt, ezek a területek ugyanis az ideinél több forráshoz jutnak. Az elfogadott tervezet szerint az államháztartás jövőre 1240 milliárd forinttal költ többet bevételeinél, azaz a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok, az elkülönített állami pénzalapok és az önkormányzatok ekkora hiánynyal zárnak majd év végén.
*
Eredményszemléletben így 4,1 százalékos GDP-hez mért deficit várható. Bár az idei évhez viszonyítva a hiány csökkenése jelentős mértékű lesz, a 27 tagú EU-ban – a korábbi évekhez hasonlóan – jövőre is várhatóan hazánk tudhatja magáénak a legmagasabb deficitet. 2008-ban tovább nő az államadósság: Veres János közlése szerint a GDP-arányos adósságállomány az idei 65,6 százalékról jövőre 66,1 százalékra emelkedik.
A pénzügyminiszter az egyes minisztériumok gazdálkodását még nem részletezte, ám az Index birtokába jutott törvényjavaslat szerint a költségvetési szigor egyik legnagyobb vesztese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) lesz, amely az idei keret csaknem feléről lesz kénytelen lemondani jövőre. Ennek hátterében elsősorban a sztrádaépítések visszafogása áll, ám az is csökkenti a kiadásokat, hogy a MÁV idei 111 milliárd forintos tőkeemelését és 60 milliárd forintos többlettámogatását 2008-ban a tervek szerint nem kell újra megismételni. Mindez távolról sem jelenti azt, hogy jövőre a vasúttársaságba már nem kell újabb adóforintokat ölni. A törvényjavaslat 135 milliárd forintot szán pályavasút- fenntartásra és helyközi személyszállítási közszolgáltatásra, azaz Kóka János gazdasági miniszter tavalyi ígérete, miszerint „nem öntünk pénzt feneketlen zsákba”, továbbra sem állja meg a helyét. A GKM-en kívül vesztesnek számít még a környezetvédelmi és az önkormányzati tárca: előbbi költségvetése csaknem 30 százalékkal csökken, utóbbi pedig 7 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhat.
A jövő évi költségvetés egyik legnagyobb nyertesének a Pénzügyminisztérium számít, hiszen a szigorodó ellenőrzések miatt a tárcához tartozó APEH, VPOP és a Magyar Államkincstár az ideinél jóval több forráshoz jut hozzá. A többletpénzeket az intézmények elsősorban azért kapják, hogy biztosítani tudják a szaporodó vizsgálatokhoz szükséges létszámbővítést.
A 2008-as büdzsét a kabinet 2,8 százalékos gazdasági növekedésre alapozta, ami messze a leglassúbb fejlődési ütemet jelenti a közép- és kelet-európai új uniós országok között, azaz leszakadásunk jövőre folytatódik. A legrosszabb adatok között lesz az inflációs mutatónk is, miután jövőre 4,5 százalékos pénzromlási ütem valószínű, legalábbis a kormány ekkora mértékű fogyasztóiár-emelkedéssel kalkulálta a költségvetést. Emlékezetes: az alultervezett infláció – a büdzsében szereplő 6,2 százalékos pénzromlás helyett az idén 7,5–7,7 százalékos áremelkedés várható – ebben az évben több tíz milliárd forintos pluszbevételhez juttatja az államkasszát, elsősorban a megnövekedett fogyasztási adóbevételek miatt. A pénzügyminiszter ígérete szerint a reálbéreknek az idei évvel szemben jövőre már nem kell csökkenniük, az életszínvonal azonban nem emelkedik, hiszen 2008-ban
a reálbéreknél csak szinten maradás, vagy minimális, félszázalékos emelkedés következhet be.
A parlamentben először a szakbizottságok vitatják meg a jövő évi költségvetés törvényjavaslatát. Az Állami Számvevőszék október közepén hozza nyilvánosságra álláspontját arról, hogy a büdzsé menynyire megalapozott. Az Országgyűlés várhatóan december közepén tartja zárószavazását a törvényjavaslatról. A kormány gazdaságpolitikáját elnézve jövőre tovább mélyül a szociális válság, és az emberek még nehezebben fognak élni – értékelte a törvényjavaslatot Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.

Marad az adóteher. Jövőre sem az adórendszer átalakítására, sem az adóterhek csökkenésére nem lehet számítani. Az adókulcsok változatlanok maradnak, s a termékek és szolgáltatások besorolása sem változik. Veres János pénzügyminiszter tegnapi bejelentése szerint a jövőre bevezetendő változások az adózás egyszerűsítését és egységesítését szolgálják, szélesebb adóreformot csak 2009-től tervez a kormány. A kormány által tegnap elfogadott törvényjavaslatban az egyik leglényegesebb változás 2008-ban az úgynevezett kisadók – a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járadék, a munkaadói járulék és a rehabilitációs járulék – összevonása lesz. Helyükbe egységes adónem lép, amelynek alapját a vállalkozások nettó árbevétele jelenti majd. Az új adó mértéke a törvényjavaslat értelmében a 20 fő alatti vállalkozásoknál 0,9 százalékos, a 20–50 fő közöttieknél 0,95 százalékos, az 50 fő felettieknél pedig 1,22 százalékos lesz. A kisadók összevonása alól kivételt képez a kulturális járulék, amely fennmarad jövőre is. A személyi jövedelemadónál nem változnak a kulcsok, az adójóváíráson azonban módosított a pénzügyi tárca. A változtatás nyerteseinek a havi 170 ezer és 200 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkezők számítanak, az adójóváírás változása nyomán ugyanis az ideinél több jövedelem marad náluk. A sorozatos ingatlanértékesítést adózással sújtja jövőre a törvényjavaslat. Eszerint aki négy alkalomnál többször értékesít telket két éven belül, annak az eladásokból keletkező haszna után adóznia kell.