Gábor Áron cigány származását legutóbb Kállai Ernő hangoztatta példaként a Történelemtanárok Egylete által szervezett Történelemtanárok 17. országos konferenciájának nyitó előadásában. Az esemény főképp a romák szerepét vizsgálta a történelemoktatásban. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa azt mondta: „egy kezemen meg tudnám számolni”, hogy a magyar felsőoktatásban hány helyen lehet a tantervbe beépítve komolyan foglalkozni a hallgatóknak a romák történelmével.
Szerinte minden pedagógusnak minimum fél évig kellene hallgatnia kisebbségtörténelmet. Kállai Ernő feltette a kérdést, mennyivel lenne kevesebb vagy szegényebb a társadalom és a történelem, ha megismerné azokat a romákat, akiknek nagy szerepük volt a világ fejlődésében, történelmében. Majd példaként említette az 1848-as forradalomban, a „Gábor cigányközösséghez tartozó erdélyi ágyúkészítő Gábor Áront”. Daróczi Gábor, aki 2006-ig az oktatási minisztérium hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa volt, tavaly egyenesen azt találta mondani: Gábor Áron valójában cigány származású forradalmár volt, akit a Gábor cigányok „ősapjuknak” tartanak.
Nemzeti hősünk a háromszéki Berecken született székely határőrcsaládban. Apja Gábor István főjegyző, anyja Hosszú Judit volt. Gábor Áron a gimnáziumot Csíksomlyón, a Ferenc-rendieknél végezte, de Gyulafehérváron is tanult tüzérségi ismereteket.
Szerettük volna megtudni, hogy pusztán tudatlanságból vagy más célzattal próbálták Gábor Áron származását meghamisítani, ám Kállai Ernőt és Daróczi Gábort hiába kerestük tegnap telefonon. Sylvester Lajos, a Háromszék című lap főmunkatársa több tanulmányt is írt Gábor Áronról, és vaskos dokumentációval rendelkezik a tüzérmester famíliájáról is. Sylvester meglehetősen alacsony röptű butaságnak tartja a székely nemzeti hősünkről alkotott budapesti véleményeket. Akik lecigányozzák Gábor Áront, azok nem ismerik a székely névadás alapjait sem – mondta a Magyar Nemzetnek. Daróczi kijelentéseivel már foglalkozott a Székely Hírmondó is, amelyben Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum egykori igazgatója felháborítónak tartotta a romaügyi miniszteri biztos magas fokú tudatlanságát.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben