Stagnálás váltotta fel a magyar gazdaság eddigi szerény növekedését a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet legfrissebb jelentése szerint. Ebben a kutatók felhívják a figyelmet, hogy a második negyedévben mért 0,1 százalékos gazdasági bővülés lényegében a hibahatáron belül van, azaz egy helyben toporog a hazai gazdaság. A visszaesést a megszorítócsomag közvetlen hatásaként értékeli az intézet, amely úgy véli: a gazdaságot ma már kizárólag az export húzza, s azok az ágazatok, amelyek ki tudták használni a kedvező külpiaci helyzetet. A Kopint mindezek alapján a korábbi 2,7 százalék helyett mindössze 2 százalékos növekedést jósol erre az évre, ami nemcsak messze alulmúlja a kelet-közép-európai tagállamok 7 százalék felett várható dinamikáját, de még a 27 tagú EU átlagos növekedését sem éri el.
A kutatók az inflációra vonatkozóan is rosszabb előrejelzést adtak meg: az adó- és járulékemelések, a központi ármódosítások, s az élelmiszerek drágulása miatt az idén 7,7 százalékos lesz az átlagos fogyasztóiár-emelkedés. Év végére a Kopint 6,4–6,5 százalékos pénzromlási ütemet vár, tehát arra számít, hogy idén már nem csökken tovább az infláció. Azzal kapcsolatban, hogy az idei költségvetést a kormány 6,2 százalékos drágulással tervezte, Palócz Éva, a Kopint vezérigazgatója rámutatott: a felpörgő infláció az idén jelentős mértékben segíti a büdzsét, hiszen a fogyasztáshoz kapcsolt adókból várhatóan 130 milliárd forinttal, a lakosság befizetéseiből pedig mintegy 40 milliárd forinttal több bevétele keletkezik az államkasszának. E pluszbevételekből csaknem 100 milliárd forint a tervezettnél gyorsabb pénzromlásnak tudható be.
A kutatók ugyanakkor a többletkiadásokra is felhívják a figyelmet. A Kopint szerint az állami költekezés továbbra sem állt le, sőt a központi szervek az idén ismét több száz milliárd forinttal léphetik túl keretüket. A költségvetési szervezetek ez idáig százmilliárd forinttal költöttek többet a tervezettnél, s az eddigi tendenciák alapján a kutatók szerint fennáll annak a veszélye, hogy az állami intézmények a maradványösszeget is elköltik majd, hiszen ennek 400 milliárd forintos keretét – a korábbi évektől eltérően – most nem fagyasztotta be a kormány. Ha ez bekövetkezik, az év végére az összkiadás eléri majd a 4400 milliárd forintot, ami több mint 500 milliárd forintos túlköltést jelent.
Kulja András csak magával mer vitázni
