Kopint: Stagnálásra váltott a gazdaság

A megszorítások miatt stagnálásra váltott át a magyar gazdaság növekedése – állapítja meg a Kopint-Tárki legfrissebb jelentése, amely szerint a felpörgött infláció csaknem százmilliárd forinttal segítheti idén a büdzsét. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az állami költekezés továbbra sem állt le, sőt a központi szervek idén ismét több száz milliárd forinttal léphetik túl keretüket.

Szabó Eszter
2007. 10. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Stagnálás váltotta fel a magyar gazdaság eddigi szerény növekedését a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet legfrissebb jelentése szerint. Ebben a kutatók felhívják a figyelmet, hogy a második negyedévben mért 0,1 százalékos gazdasági bővülés lényegében a hibahatáron belül van, azaz egy helyben toporog a hazai gazdaság. A visszaesést a megszorítócsomag közvetlen hatásaként értékeli az intézet, amely úgy véli: a gazdaságot ma már kizárólag az export húzza, s azok az ágazatok, amelyek ki tudták használni a kedvező külpiaci helyzetet. A Kopint mindezek alapján a korábbi 2,7 százalék helyett mindössze 2 százalékos növekedést jósol erre az évre, ami nemcsak messze alulmúlja a kelet-közép-európai tagállamok 7 százalék felett várható dinamikáját, de még a 27 tagú EU átlagos növekedését sem éri el.
A kutatók az inflációra vonatkozóan is rosszabb előrejelzést adtak meg: az adó- és járulékemelések, a központi ármódosítások, s az élelmiszerek drágulása miatt az idén 7,7 százalékos lesz az átlagos fogyasztóiár-emelkedés. Év végére a Kopint 6,4–6,5 százalékos pénzromlási ütemet vár, tehát arra számít, hogy idén már nem csökken tovább az infláció. Azzal kapcsolatban, hogy az idei költségvetést a kormány 6,2 százalékos drágulással tervezte, Palócz Éva, a Kopint vezérigazgatója rámutatott: a felpörgő infláció az idén jelentős mértékben segíti a büdzsét, hiszen a fogyasztáshoz kapcsolt adókból várhatóan 130 milliárd forinttal, a lakosság befizetéseiből pedig mintegy 40 milliárd forinttal több bevétele keletkezik az államkasszának. E pluszbevételekből csaknem 100 milliárd forint a tervezettnél gyorsabb pénzromlásnak tudható be.
A kutatók ugyanakkor a többletkiadásokra is felhívják a figyelmet. A Kopint szerint az állami költekezés továbbra sem állt le, sőt a központi szervek az idén ismét több száz milliárd forinttal léphetik túl keretüket. A költségvetési szervezetek ez idáig százmilliárd forinttal költöttek többet a tervezettnél, s az eddigi tendenciák alapján a kutatók szerint fennáll annak a veszélye, hogy az állami intézmények a maradványösszeget is elköltik majd, hiszen ennek 400 milliárd forintos keretét – a korábbi évektől eltérően – most nem fagyasztotta be a kormány. Ha ez bekövetkezik, az év végére az összkiadás eléri majd a 4400 milliárd forintot, ami több mint 500 milliárd forintos túlköltést jelent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.