Krími anti-NATO-múzeum

Immár szokásosan bukkant fel a NATO-csatlakozás kérdése az ukrán választási kampányban. A lakosság döntő többsége elutasítja az atlanti integrációt, az észak-atlanti szövetséggel szembeni ellenállás azonban a legnagyobb a Krímben.

Ukrajnában dúl a kampány, és a táborok megerősítésére a felek minden eszközt bevetnek. Így Viktor Juscsenkónak három év után most jutott eszébe, hogy ki mérgezte meg, s a bűnösök kiadatását kéri Moszkvától, ezt megkontrázva a szocialista belügyminiszter, Vaszilij Cusko szintén bejelenti, dioxinnal akarták megölni, míg Viktor Janukovics elővette a régi kártyát, és a NATO-csatlakozásról, valamint az orosz nyelv státusáról tartana népszavazást.
E témák talán a legnépszerűbbek a Krímben, így az sem meglepő, hogy a kampány középpontjában állnak. Többen meg is jegyzik, ha a valós, mindennapi problémákkal is ennyit foglalkoznának a krími politikusok, akkor ez lenne Ukrajna legvirágzóbb régiója. A félsziget azonban ehhez egyelőre túlságosan is geopolitikai ütközetek középpontjában van. Jelzi ezt a Szimferopol főterén egy sátorban létesített kiállítás, népszerű nevén az anti-NATO-múzeum is, amelyet az ötletgazdák, Leonyid Gracs, a helyi kommunisták vezetője és a Bogdan Hmelnyickij Örökösei nevű szervezet válasznak szántak a Juscsenko elnök kezdeményezésére tavasszal Kijevben megnyílt szovjet megszállás múzeumára.
A bejáratnál hatalmas amerikai zászló, rajta hatalmas betűkkel a felirat: Az amerikai imperializmus áldozatainak múzeuma. Beljebb egy képen Konsztantyin Zatulin, s az Ukrajna területéről kitiltott orosz képviselő egyenesen egy kérdésre mutat: „Te kész lennél meghalni a NATO-ért?!” Az első „terem” expozíciói Az indiánok kipusztításától a világuralomig öszszefoglaló cím alatt az indiánok jogai mellett állnak ki. Ugyan senki nem érti, mi közük van ehhez a krímieknek, a lényeg, hogy bemutassa az amerikai demokrácia másik arcát. A mondanivalót aláhúzzák előbb Hirosima, Nagaszaki, távolabb a koreai háború, Vietnam, Jugoszlávia bombázásánál, majd az afganisztáni akciók és végül Irak lerohanásának képei. Nem maradhat ki a sorból a „narancsos” forradalom sem, pontosabban az abban játszott amerikai szerep. A zárótabló a tavalyi feodoszijai tüntetések „dicsőségét” hirdeti, amikor a tiltakozók megakadályozták, hogy az amerikai tengerészek részt vegyenek egy közös hadgyakorlaton. A képek alatt a felirat: „Nem törnek át!”

Aggasztó előjelek. Már előre csalással vádolják egymást az ukrán parlamenti pártok. A hét végi előre hozott választásokon előreláthatólag a parlamentből kieső szocialisták már most bejelentették, hogy mindenképpen megóvják az eredményt. Politológusok szerint vezetőjük, a rada eddigi elnöke, Olekszandr Moroz a válság elmélyítésére játszik, így próbálja elkerülni kipottyanását a hatalomból, s ebben segítségére lehet a végeredménnyel várhatóan szintén elégedetlen Mi Ukrajnánk– Népi Önvédelem szövetség is. A győzelemre esélyes Régiók Pártja a másik „narancsos” erőt, Julija Timosenko Blokkját vádolta meg azzal, hogy a bíróságokon készül folytatni a választásokat, s a „kékek” által uralt déli és keleti régiókban támadják majd meg az eredményt. (MN)