Lecke szocialistáknak: tokaji

„Ha tokaji bort kóstolgat az ember, olyan érzése van, mintha az Istennel beszélgetne.”(Jacques Puisais, a Nemzetközi Borakadémia tiszteletbeli elnöke)

Borvidék kultúrtájként lett a világörökség része Tokaj-Hegyalja. Olyan vidék ez, ahol az ember sok évszázados szőlőművelési hagyományait a természettel összhangban teremtette meg, amelyhez az alapot a különleges természeti adottságok – a folyók közelsége, a vulkanikus talaj, a kedvező fekvésű lejtők, a hosszú ősz és a pincék tufafalán megtelepedő pincepenész – adták. Itt, a szocialista polgármester által irányított Szerencsen akar szalmaégető erőművet építeni Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának egykori vezetője. Már e kolosszális tévedés nélkül is veszélybe került az UNESCO elismerése, hiszen balti, szlovák, lengyel, román és bolgár tranzitforgalom halad Tokajon keresztül, s immáron a szalmaégető erőmű felépítését követően ehhez csatlakozhatnak majd az Alföldről szalmabálákat hordó kamionok ezrei is.
Tokaj-Hegyalja neve az itt termelt minőségi borok, az aszú és a szamorodni révén világszerte ismert. Miközben a tokaji bor szinte az egyetlen jól értékesíthető magyar hungaricum, egyetlen kormányzati szerv, sőt a szaktárca sem ellenezte a turisztikai közlekedési útvonalról, a 37-es útról majd jól látható erőmű felépítését. A Tokaj-Hegyalján minőségi borkészítésbe pénzt ölő szőlészek, borászok, bort palackozó befektetők néhány hónapja érdekegyeztetésre hívták Hujber Ottó nagyvállalkozót és az erőműépítésben érdekelteket. A találkozó egy bortársaság helyszínén, a Sárga borházban jött létre. Mindhiába. Egy, az eszmecserén megjelent informátor szerint a befektetők úgy beszéltek az erőműről, mintha Tokaj-Hegyalja s az egyetlen világhírű, piacdiktáló magyar bor, a tokaji nem is létezne. Ajánlom tehát írásom minden olyan szocialistának, akinek önös érdeke többet ér, mint a nemzeté.
Magyarországot döntően az óvó karként körülölelő Kárpátok ruházta fel azokkal a természeti adottságokkal, amelyek kiváló feltételeket kínálnak a szőlőtermesztéshez. A kőzetlemezek mozgásának eredményeként felgyűrődött Kárpátok belső peremvidékén, ott, ahol az egyik lemez a másik alá bukik, vulkáni övezet jött létre, amelynek egyik magyarországi tagja a Zempléni-hegység. A kedvező klimatikus adottságú hegylábakon szinte mindenütt borvidékek virágoztak fel az évszázadok alatt. Tokaj-Hegyalja egyedülálló klíma- és vulkáni talajadottságain alakult ki a világ talán leghíresebb speciális bora, a tokaji aszú. Íze, zamata, aromája sehol máshol nem állítható elő.
A tokaji bor ismertsége és népszerűsége már a XII. században is rendkívüli volt. XIV. Lajos (a Napkirály), Cromwell, Nagy Péter cár és Katalin cárnő is a tokaji borok szerelmesének vallotta magát. A török háborúk idején lassan Tokaj vált a Kárpát-medence borászati nagyhatalmává. 1562-ben a tridenti zsinatra I. Ferdinánd császár Draskovics bíborost küldte el az ország képviseletében. Egy ebéd alkalmával a magával hozott tállyai borból kínálta meg IV. Piust, akinek az annyira ízlett, hogy felkiáltott: „Summum pontificem talia vina decent!” (Csak ilyen bor illik a pápai asztalra!) A mondatot a neves humanista, Bocatius János örökítette meg egyik epigrammájában. Ez volt a tokaji első feljegyzett dicsérete, pedig akkor az aszú még nem is létezett.
A nemes penész, a botrytis felfedezését és a tokaji aszú megszületését a krónikák az 1632-es évre teszik. A törökök meg-megújuló betörései miatt Sepsy-Laczkó Máté erdőbényei–sárospataki református prédikátor, aki a Rákóczi-uradalom szőlőművelését irányította, a szüretet novemberig halogatta. A szőlők emiatt megtöppedtek, megédesedtek, s már csak az összeaszalódott fürtöket szedhették kosárba. A tokaji bor hírnevének növekedésében nagy szerepe volt II. Rákóczi Ferenc bordiplomáciájának. Szabadságharcához támogatókat keresve követeket menesztett a Napkirályhoz, akik nemcsak a fejedelem levelét és terveit, hanem a fejedelmi pince legnemesebb aszúborát is eljuttatták a francia királyhoz. XIV. Lajos a tokajinak a Vinum Regnum – Rex Vinorum (A királyok bora – a borok királya) kitüntető címet adományozta.
Külföldön leghamarabb Lengyelországban kedvelték meg a tokajit, majd Prágába, Bécsbe, Londonba és Szentpétervárra is szállítottak hordókat. Neves történelmi személyiségek, költők, zeneszerzők, művészek és hírneves borszakértők minden korban egybehangzóan elismerték, hogy a tokaji aszúborok a világ nagy borai között vitathatatlanul a királyi szerepkört töltik be. Kölcsey Ferenc a Himnuszban a gondviselés ajándékaként emlékezik meg a töppedt aszúszemekről csepegő mézédes nektárról, amelyből a világon egyedülálló ritkaság, a tokaji eszencia készül. Mikszáth Kálmán a Különös házasság című regényében írja le, hogy amikor a Benczur-ezred a Hegyalján át Kassa felé vonult, gróf Larich generális, megpillantva a pompás tokaji szőlőhegyeket, tisztelgést vezényelt.
A tokaji aszúbor kiváló élettani hatása évszázadok óta ismert, a gyógyszerkönyvek Vinum tokaiense passumként jegyezték Európában. Fogyasztották hideglelés és légcsőhurut, vérszegénység és étvágytalanság ellen. Uralkodók is használták gyógyszerként: Mária Terézia – udvari orvosa tanácsára – naponta ivott tokajit. A XX. századi tudomány hitelesítette a tokaji bor gyógyerejét. Tizennégyféle olyan ásványi anyagot találtak benne, amely az emberi szervezetre jótékony és serkentő hatású.
De, kedves szocialisták, ugorjunk a közelmúltba és a jelenbe. A szocializmus alatt béklyóba fogták a tokaji lehetőségeit, az utóbbi években viszont számos borturizmust érintő fejlesztés történt. Felkapaszkodóban van a borvidék, a régi megcsontosodott rendszer már tényleg a múlté lehet. Számos külföldi befektető jutott itt pincéhez, ám kitűnő minőséget termelnek, s a mi borunk hírét öregbítik a világban. Például a Disznókő Pincészetet egy francia vállalkozás vette meg. A Disznókő szőlőbirtok épületegyüttese Magyarország egyik leglátványosabb borászati építménye. A neves Makovecz-tanítványt, Ekler Dezsőt kérték meg az üzemi területük áttervezéséhez, így tájjal harmonizáló jurta formájú épülettel vették körül még a traktortárolójukat is. Fontos nekik Tokaj-Hegyalja. Ők is gyűjtik az aláírást az önök erőműve ellen. De van még Hegyalján Hétszőlő, Degenfeld, Oremus, Royal, Vivamus és sokan mások, akik így gondolkodnak.
Ottjártamkor éppen egy angol csoportot vártak. Egy világhírű londoni iskola tanítványait, amelyben a fősommeliere-ket, boros szakújságírókat képezik. És a világ azt issza majd, amit ők ajánlanak. A mai fogyasztási trendek vörösborpártiak. A tokaji azért küzd, hogy visszakerüljön a világ legjobb éttermeibe. Ebben a helyzetben tapossák el a szocialisták a törekvőket. Aszú: lassan nyíló, viaszos illatában kenyér, akác, lonc, birs bontakozik ki. Selymes finomság, elegancia, gazdagság, erő, kevés sav. A vége hosszú, zamatos, diós minerális jegyekkel. Késői szüretelésű furmint: halvány szalmasárga szín. Elegáns botrytises illatában aszalt gyümölcsök, méz, narancs, körte, kandírozott citrom. Elegáns, lendületes bor, jó zamatokkal, kevés savval. Nagyon jó hosszúság, finesz. Még olvasni is gyönyör.
Hogy jön ehhez a benzingőzös, füstös íz és egy erőmű lehangoló látványa? Azt, hogy a világ egyik legértékesebb szőlőterületétől néhány kilométerre akarnak építkezni, senki sem vizsgálta. Európában nem volt még arra példa, hogy a világörökségi elismerést elvegyék. A szocialisták miatt ebben elsők lehetünk.