Megalázó a dekrétumok megerősítése

Rendkívül megalázó és súlyos aktusnak nevezte Sólyom László Révkomáromban azt, hogy a szlovák parlament a közelmúltban megerősítette a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumokat.

Sólyom László révkomáromi látogatására abból az alkalomból került sor, hogy a Palatinus Polgári Társulás kezdeményezésére most szervezték meg a város Európa-udvarában Árpád-házi II. András király szobrának ünnepélyes leleplezését és Medgyasszai István építész emléktáblájának felavatását. A magyar államfő délután a szlovákiai magyarok önálló felsőoktatási intézményében, a Selye János Egyetemen járt, ahol több mint félezer hallgatóval folytatott beszélgetése során egy kérdésre válaszolva szólt röviden a Benes-dekrétumokat megerősítő szlovák határozatról. Sólyom rendkívül megalázó és súlyos aktusnak nevezte a Benes-dekrétumok parlamenti megerősítését.
Az államfő találkozott Révkomárom és környéke civil szervezeteinek képviselőivel és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) vezetőivel, akikkel a szlovákiai magyarokat érintő politikai, kulturális és oktatásügyi sikerekről, gondokról cserélt véleményt. A találkozón kiderült, a gondokból van több, hiszen a civil szervezetek és kulturális intézmények nemcsak a folyamatosan csökkenő állami támogatásokról informálták Sólyom Lászlót, hanem arról is, hogy a református egyház, a bencés rendiek és több polgári társulás még mindig nem kapta vissza egykor elkobzott vagy államosított vagyonát. Az MKP vezetői pedig arról tájékoztatták az államfőt, hogy „fékezhetetlenné vált” a Szlovák Nemzeti Párt, s ahelyett, hogy a legerősebb kormánypárt, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer) tompítaná a szélsőséges nacionalisták magyarellenes politikáját, egyre több kisebbségellenes döntés születik a kormányzati és a parlamenti politikában. A benesi dekrétumok megerősítése mellett Csáky Pálék a révkomáromi Selye János Egyetem és a Szlovák Rádió kisebbségi adásainak anyagi ellehetetlenítését említették, illetve az oktatási miniszter legújabb döntését, amely szerint a magyar iskolákban a helység- és földrajzi neveket kizárólag szlovák nyelven használhatnák a tanárok és a diákok. Sólyom László elmondta, Magyarországon is aggodalommal figyelik az eseményeket, de a jószomszédi viszony építésén fog fáradozni, ahogy eddig is tette. Egyetértett azonban a magyar diplomácia álláspontjával, amely szerint a két ország közti bizalom helyreállításához most a szlovák fél gesztusára van szükség.

Szudétanémet elvárás. A szudétanémetek számára a cseh–német megbékélés csak akkor lehetséges, ha a csehek elítélik a háború utáni kitelepítéseket – állítja Bernd Posselt, a volt Csehszlovákiából a második világháború után kitelepített szudétanémetek szövetségének elnöke. „Csak egyetlen megoldást fogadunk el: a cseheknek ki kell mondaniuk, hogy az (a kitelepítési hullám) csúnya jogtalanság volt” – jelentette ki a németországi szövetség elnöke abban az interjúban, amelyet tegnap közölt a Prazsky Deník prágai napilap. Posselt szerint a szudétanémetek ügyét segíti, hogy Szlovákiában most megszólaltak a magyarok, akiket a Benes-dekrétumok szintén megkárosítottak.