Kezdjük az Újdonságok alcímnél. Itt két, igazán a témához kapcsolódó oldalra kattinthatunk, a meseoldalra, ahol klasszikus és népmesék közül is választhatunk, vagy a meseblogra, amelyet lelkes amatőrök írnak. Jelen esetben az amatőr jelző nem negatív minősítés, mert kifejezetten élvezhető meséket is leltünk.
Akik mondják. A Mesemondóknál kissé kevésnek éreztük a mindössze öt nevet, de ez nem feltétlenül a szerkesztő hibája, hiszen nem minden nyári konyhában – ma ez az autentikus mese terepe – készültek fel honlapgyártásra. Mindenesetre, akik tudtak haladni a korral, itt vannak.
Gyógyítástól csengőhangig. A mese címszó alatt mesével foglalkozó cikkek, tanulmányok olvashatók. Külön kiemelnénk Boldizsár Ildikó meseterapeuta gondolatait A mese mint gyógyító erő címmel, ő klinikai tapasztalatairól ír meggyőző erővel. Sajnos ugyanebbe a blokkba került a „Népmese csengőhang” oldal is, így némileg rossz szájízzel léptünk tovább.
A Bodrogközből a Tilosba. A Mesegyűjtemények és a Népmesék valóban hozzák az elvárhatót, igazi népmesékkel a Bodrogközből vagy a Hetvenhét magyar népmesével, az olvasnijo.hu oldallal. Sajnos meglepetés még itt is ért bennünket, a figyelemfelkeltő címre kattintva (Tilos mesék kicsiknek és nagyoknak) a Tilos Rádió honlapjára kerülünk, ha ez önirónia, akkor értjük.
Megvédik a farkast. Innen csak felnőttek olvassák, következik a Meseelemzés. A Hol kél fel a nap? című Koszecz Sándor-tanulmány sajnos elérhetetlen, de a Piroska farkasa vitairat igazi kuriózum. Írója sajátos gondolati ívvel, miután elveti Bruno Bettelheim freudista meseértelmezését, miszerint Piroska Ödipusz-komplexusban szenvedett volna, eljut a farkas lélekelemzéséig, aki ahelyett, hogy a többi farkasgyerekkel játszadozott volna, inkább grammatikát tanult, hogy Piroskával akcentus nélkül tudjon később értekezni. Végső konklúzió, a farkas valószínűleg Nietzschét olvasott, mert szélsőségesen individualista a mesében: egyedül támad emberre, semmi falkaösztön.
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
