Nem látszik a kitörési pont

Hiába csökkent a megszorítások miatt az idén az államháztartás hiánya, eladósodásunk tovább növekedett. A nemzetgazdaság adóssága a jegybanki adatok szerint az első fél évben 21 milliárd dollárral emelkedett, tehát fél év leforgása alatt annyit nőtt az adósság, mint amekkora a teljes állomány volt a rendszerváltáskor. Tartozásunk június végén elérte a 250 milliárd dollárt.

Gyorsuló ütemben nő a nemzetgazdaság eladósodása – mutatják a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai. Ezek szerint az első fél évben hazánk külföld felé fennálló kötelezettsége 21,06 milliárd dollárral nőtt, így az adósságállomány június végére elérte a 250,3 milliárd dollárt. Az adósság emelkedését mutató jegybanki adat különösen annak a fényében tűnik veszélyesnek, hogy a rendszerváltáskor a nemzetgazdaság összes adóssága 20 milliárd dollárt tett ki, azaz most hat hónap leforgása alatt nőtt annyit az adósság, mint amekkora korábban a teljes állomány volt. Az eladósodás ráadásul gyorsul: az első negyedévben átlagosan mintegy 50 millió dollárral emelkedett naponta a kötelezettség, áprilistól azonban már naponta átlagosan 184 millió dollárral. A nettó külső adósság adatait 1995-től vizsgálva jól látható, hogy a bruttó hazai össztermékhez mért adósság még a Bokros-csomag bevezetése idején is kisebb volt, mint most. A Horn-kormány megszorító intézkedéseikor érvényes adósságszintet tavaly érte el újra hazánk, azóta a GDP-arányos adósságállomány – a megalapozatlan túlköltekezések nyomán – tovább emelkedett. Az adatok azt is mutatják, hogy az Orbán-kormány időszaka alatt az adósságállományt sikerült viszonylag alacsony szinten, 20 százalék alatt tartani, ekkor ugyanis az államháztartás lényegesen kevesebbet költött, így kevesebb külső forrás bevonására volt szükség. A nettó adósság a Medgyessy-kormány száznapos programja nyomán, 2002 negyedik negyedévétől kezdett el ütemesen növekedni, s az adósságállomány emelkedése azóta is gyakorlatilag töretlen.
Az idén és a következő években várható jelentős mértékű hiánycsökkenés ellenére a külső adósság csak igen lassan kezd majd el mérséklődni. Az OTP Elemzési Központjának előrejelzése szerint a GDP-hez mért nettó külső adósság az év végén, illetve a jövő évben tetőzik, s várhatóan 2009-ben kezd el csökkenni. A pénzintézet elemzői a prognózissal kapcsolatosan ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az államháztartás 2009 utáni alakulása jelentős kockázatokat hordoz magában, hiszen a 2010-es választások előtt újabb költségvetési lazítás történhet, az ismételt túlköltekezés pedig veszélybe sodorhatja a hosszú távra jósolt, lassú adósságcsökkenést is.

Hitelre szorulnak a vállalkozások. Az elvonások és a működési költségek növekedése miatt tovább romlott a hazai kis- és középvállalkozások likviditási helyzete szeptemberben – mutatja az Ecostat legfrissebb felmérése. Eszerint a likviditási nehézségekről beszámoló cégek aránya 25 százalékról 30 százalékra emelkedett. Fizetési nehézségeiket a megkérdezett társaságok elsősorban hitelfelvétellel, másodsorban fejlesztéseik elhalasztásával tervezik megoldani. A vállalatok beruházásait fékező tényezők között első helyen szerepel a bizonytalan jövő, másodikon pedig az elégtelen hazai kereslet. Figyelemre méltó, hogy a kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok egyaránt pesszimistán ítélik meg a nemzetgazdaság helyzetét: a teljes szektor csaknem háromnegyede számít a gazdaság helyzetének további romlásárára, illetve a jelenlegi állapot stagnálására. A gazdaság lassú fejlődése és a szűkös belső piac miatt is a pesszimista társaságok vannak többségben.