A fekvőbeteg-ellátó intézmények adósságállománya az év első felében 64,8 milliárd forintra nőtt. Ez az összeg 12,3 milliárddal több a múlt év hasonló időszakában mérthez képest – tartalmazza az Egészségügyi Minisztérium pénzügyi beszámolója, amelyhez 111 gyógyintézmény szolgáltatott adatot. A dokumentum szerint az adósrangsort a főváros vezeti, második helyen Baranya, a dobogó legalsó fokán Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll. Intézményi bontásban az egyetemek viszik a prímet, ők 18,5 százalékkal „részesednek” az összadósságból, míg az állami intézmények 10,5, a fővárosi szolgáltatók pedig 8,2 százalékkal. A kórházakat illetően a súlypontiaké az adósságtömeg 60 százaléka – ennek 40 százaléka egyetemi klinikáké –, a többi pedig a területi intézményeké.
A kórházak 56 milliárd forinttal tartoznak a szállítóknak, ami 11 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ebből 25,4 milliárd a lejárt tartozás a tavalyi 14,1 milliárddal szemben. S még néhány adat: 2006-hoz viszonyítva két és félszer nagyobb a 30 napon túli, s hatszor több a 60 napot meghaladó adósság. Egymilliárd forintot meghaladó tartozása csak egyetlen intézménynek van, 36-nak viszont egyáltalán nincs adóssága.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén többen kétségbe vonták a minisztériumi adatok helyességét, mondván: az intézmények igyekeznek adósságaikat átütemezni, ami a felmérésben szereplő adatokat is torzíthatja.
Sajátos ellentmondásra is rámutat a tárca felmérése. Miközben az intézmények tele vannak panasszal, adósságuk egyre nő, s képtelenek ellátni minden betegüket, s így egyre hosszabbak a várólistáik, a fel nem használt pénz, azaz az el nem számolt teljesítmény finanszírozási összege szeptemberre hatalmasra dagadt. Ez a bizottság tagjai szerint két dologgal magyarázható. Egyrészt azzal, hogy nem az egyes intézményekre szabva osztották ki a finanszírozható beavatkozások számát. Egy „sarkos” példával illusztrálva, ez azt jelenti, hogy olyan kórházban tették lehetővé tíz szívműtét elvégzését, ahol csak egyre van mód, míg ahol tízre, ott csak egyre adtak pénzt.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta lapunknak: pontos információjuk nincs az aktuális adósságállományról, a szaktárca ugyanis ezúttal nem igényelte a szakmai szervezetek közreműködését a felmérés elkészítéséhez. Azt azonban hangsúlyozta, hogy biztos abban, az elmúlt egy évben tovább romlott az intézmények pénzügyi helyzete, nőtt az adósságállományuk. – Tavaly óta számos veszteséget szenvedtek el ugyanis – szögezte le. A teljesség igénye nélkül példaként említette, hogy az előre meghatározott teljesítménymértéken felül már csökkentett összegen sem lehet elszámolni az elvégzett munkát, emelkedtek a közműdíjak, az áprilisi struktúraátalakítás pedig tovább csökkentette az elszámolható teljesítményt. Kifejezetten rosszul jártak azok a kórházak, amelyeknél nagyobb arányban alakítottak át aktív ágyakat krónikussá, ez utóbbi finanszírozása ugyanis továbbra is rendkívül alacsony.
– Nem oldja meg a súlyos anyagi problémákat az sem – tette hozzá Varga Ferenc –, hogy az utóbbi időben néhány kedvező intézkedés is történt. Emelkedett valamelyest – igaz, nem a szükséges mértékben – a kórház-finanszírozás alapjául szolgáló összeg, s lehetővé tették bizonyos intézményeknek, hogy a korábban meghatározottnál több teljesítményt számoljanak el. Az Egészségbiztosítási Alap megtakarításaiból pedig jó néhány kórház kapott pénzt, de ez mind csak tűzoltásnak tekinthető.
Európa szégyenpadján. A magyar egészségügyi kormányzat immár a nemzetközi közvélemény előtt is megbukott, hiszen egy friss felmérés Európa szégyenpadjára ültette – mondta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője annak kapcsán, hogy az Európai Egészségügyi Index most közzétett listáján 29 ország közül Magyarország az utolsó helyek egyikét kapta. Úgy vélte, a kormánynak egyedül az volt a fontos, hogyan privatizálják az egészségbiztosítást, miként tehetik rá a kezüket az egészségbiztosítási kassza milliárdjaira.
A Péter kertész lesz
