Novemberben döntenek az új adókról

Benyújtotta a pénzügyminiszter az egyes adótörvényekre, illetve az általános forgalmi adóra vonatkozó törvénymódosítási javaslatokat, amelyeket az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága keddi ülésén általános vitára alkalmasnak minősített. A távirati iroda értesülései szerint a kormánypárti képviselők támogatták az előterjesztést, míg az ellenzékiek nem. Az adótörvények vitája várhatóan a jövő héten kezdődik. A 2008-as hatálybalépés csak akkor lehetséges, ha november 12-ig sikerül elfogadni a törvényt. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint az adóreform 500 milliárd forint többletbevételt termel a költségvetés számára, vagyis ennyivel fizetünk majd több adót jövőre.
A törvénymódosító javaslat a heves vitákat kiváltott úgynevezett kis adókról is rendelkezik. Bár az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkáltatók képviselői a régi rendszer mellett tették le a voksukat, a Pénzügyminisztérium mégis összevonásuk mellett döntött, ám az eredeti tervekben szereplő öt helyett csak hármat köt össze. A kulturális járulék és a munkaadói járulék megmarad külön adónak. A Pénzügyminisztérium szerint az összevonás makroszinten nem emeli a cégek terheit, ugyanakkor lapunknak több szakértő is ennek ellenkezőjét nyilatkozta. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke úgy véli, az adónövekedés elsősorban azokat az egyéni vállalkozókat és kisvállalatokat érinti, akik korábban nem fizettek szakképzési hozzájárulást és munkáltatói járulékot.
A törvényjavaslat erőforrás-fejlesztési hozzájárulás (efeho) néven egyesíti a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulást, illetve az innovációs járulékot. Alapja a korrigált nettó árbevétel, vagyis az iparűzési adóalap lesz, mértéke pedig a foglalkoztatottak létszámától függ majd. Az adóalap 0,3 százalékát kell fizetniük a legfeljebb 19 főt foglalkoztató cégeknek, 0,35 százalékát a 20–50 főt foglalkoztatóknak, míg az 50 főnél több munkavállalóval rendelkezőknek a 0,6 százalékát. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozók az efeho alapját az eva adóalapjának 50 százalékában is megállapíthatják. A legfeljebb 50 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások efeho-kötelezettsége innovációs részt nem tartalmaz, a 20 fő alatti cégeké rehabilitációst sem. A törvénynek megfelelő szakképzést folytató vagy finanszírozó cégek az efeho bizonyos hányadát teljesíthetik ezen a címen. Az 50 munkavállalónál többet foglalkoztatók az efeho 50 százalékát, a 20–50 személyt alkalmazók a 86 százalékát, míg a 20 foglalkoztatottnál kevesebbel bírók az egészet. A több mint 50 főt foglalkoztató vállalkozó esetében az innovációs efeho-részből a kutatás-fejlesztés költségei levonhatók.
A rehabilitációs rész a Munkaerőpiaci Alapot illeti. Ezt az efeho képzési, valamint innovációs részt meghaladó összege alkotja, és 20–50 fős cégeknél az efeho 14 százalékát, 50 fő feletti cégeknél az efeho 8 százalékát teszi ki. Az adóhatóság az alapot megillető részen felüli összeget közvetlenül a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak utalja át. A javaslat szerint az éves efeho összegét az adóévet követő május 31-ig kell bevallani, megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.