Nyilvános erőműszerződések

Közzé kell tenni a Dunamenti és a Mátrai Erőmű privatizációs szerződéseit – erről határozott másodfokon a Fővárosi Bíróság. Ennek értelmében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-nek 15 napja van arra, hogy nyilvánosságra hozza az 1995-ös megállapodásokat, de a szervezet jogi képviselője azonnal bejelentette: felülvizsgálati kérelmet nyújt be.

Fény derülhet a privatizáció „sötét középkorának” egyik talányára, a Fővárosi Bíróság (FB) másodfokon ugyanis arra kötelezte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.-t, hogy 15 napon belül hozza nyilvánosságra a Dunamenti és a Mátrai Erőmű eladásának szerződéseit.
A pert indító Menedzser Magazin jogi képviselője, a Társaság
a Szabadságjogokért ügyvivője, Schiffer András lapunknak elmondta, az ügy precedensértékű lehet. A bíróság azt állapította meg, hogy a jelenleg hatályos szabályzat, vagyis az üvegzsebtörvény szerint kell eljárni azoknál a szerződéseknél is, amelyeket a törvény megalkotása előtt kötöttek. – Szégyenletes, hogy miközben folyik a kampány az átláthatóság javításáról, a kormány minden eszközt bevet, hogy elfedje a közpénzeket érintő megállapodásokat – fűzte hozzá Schiffer. Közölte, ha az ÁPV nem tesz eleget a bíróság döntésének, akkor akár büntetőfeljelentést is készek benyújtani. Márpedig a vagyonkezelő jogi képviselője az ítéletet követően bejelentette: nem fogadják el a határozatot, és felülvizsgálati kérelmet adnak majd be. A pert még tavaly azért indította a Menedzser Magazin, mert az ÁPV kérésükre üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni sem a Dunamenti, sem a Mátrai Erőmű privatizációs szerződéseit. A vagyonkezelő eddig azzal védekezett, hogy a 12 évvel ezelőtti előírásoknak megfelelően elegendő volt csupán kivonatokat közzétenni a megállapodásokból, azokat pedig annak idején meg is jelentették.
A két erőművet 1995-ben magánosította a Horn–Kuncze-kormány. Az értékesítés módját illetően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is aggályokat fogalmazott meg az ÁPV Zrt. tevékenységét vizsgáló jelentésében. Többek között azt kifogásolták, hogy a kormány túl nagy szerephez jutott az ÁPV helyett a folyamatok irányításában. Az ÁSZ aggodalmát fejezte ki azért is, hogy a Pénzügyminisztérium olyan pillanatban adta áldását az ügyletre, amikor még a megfelelő garanciáknak nem lehetett birtokában. Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója még februárban úgy nyilatkozott a privatizációról, hogy az „inkább volt fair, mint nem fair”, s szerinte az azóta eltelt idő megcáfolta az ÁSZ 1996-os félelmeit. Hozzátette, az általa vezetett erőmű részéről csak olyan üzleti titkokat tartalmaznak a megállapodások, amelyek minden további nélkül felfedhetők.