Orvosi Nobel-díj: egerek és emberek

Két amerikai tudós, Mario R. Capecchi és Oliver Smithies, valamint brit kollégájuk, Martin J. Evans kapja az idei orvosi Nobel-díjat az embrionális őssejtkutatásban elért eredményeikért.

Mario R. Capecchi, Oliver Smithies és Martin J. Evans kapják az idén az orvosi Nobel-díjat – jelentette be tegnap Stockholmban az elismerést odaítélő Karolinska Institute bizottsága. Az indokolás szerint a három tudósnak a „kikapcsolt génű egereken” végzett, várhatóan az emberi gyógyászatban is óriási jelentőségű kutatásokért ítélték oda a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést. Capecchi, Smithies és Evans a kísérleti egerekben célzottan kikapcsoltak bizonyos géneket, hogy megfejtsék azok szerepét az állati szervezeteken belül. A beavatkozás következményei egyértelműen felismerhetők az állatokon, így kiderült a kutatók számára, milyen funkcióval bír a kiiktatott gén – emlékeztetett a távirati iroda.
A trió tagjai nem először részesülnek neves kitüntetésben: 2001-ben vehették át az Albert Lasker-díjat, amely a Nobel amerikai megfelelője – írta az AP. A Nobel-díjakat és a velük járó 10 millió svéd koronát (több mint 272 millió forint) a hagyományoknak megfelelően az idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján.
*
Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Apja és fivérei az ipar és a kereskedelem különféle területein tevékenykedtek, jelentős szerepük volt az oroszországi olajlelőhelyek kiaknázásában – olvasható Beck Mihály akadémikus Nobel-díjról írt tanulmányában. Alfred Nobel kivételesen tehetséges volt, és több jelentős találmány is fűződik nevéhez. Ezek legfontosabbja a dinamit volt, amelyet véletlenül, de jó megfigyelés alapján fedezett fel. Nobel nem nősült meg, és 1895. november 27-én kelt végrendeletében mindenét egy alapítványra hagyta. A feltaláló az iratban úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és az orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjai, továbbá az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásságért adható elismerés kiegészült a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a svéd bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, az elismerést hivatalosan Alfred Nobel-emlékdíjnak nevezik.
A díjak között nincsen matematikai, ennek okáról a már idézett Beck Mihály nem talált hiteles adatot. Számos feltételezés olvasható, Szénássy Barna a Bolyai-díj történetét taglaló dolgozatában például azt írja, hogy ebben „némi szerepe volt a stockholmi egyetem profeszszorának, Gösta Mittag-Lefflernek. Ő és felesége ugyanis már 1883. január 6-án úgy végrendelkezett, hogy djursholmi villájukat – nemzetközi alapítványként – a Svéd Akadémia rendelkezésére bocsátják, elsősorban a skandináv országok matematikai kutatásainak elősegítése céljából”.
Az összesen tizenhat magyar, illetve magyar származású Nobel-díjas közül hárman kapták meg az elismerést az orvosi kategóriában. Bárány Róbert 1914-ben, Szent-Györgyi Albert 1937-ben, Békésy György pedig 1961-ben vehette át a 200 gramm súlyú, 23 karátos aranyból készült érmét és a vele járó pénzjutalmat.