Össztűz alatt az adótörvény

Éles kritikával illette valamennyi gazdasági érdekképviselet a kormány jövő évi adócsomagját. A szakemberek elsősorban azt kifogásolják, hogy tovább nő az adóterhelés, a kis adók összevonásával pedig a jövőben kevesebb pénz juthat innovációra és szakképzésre. Az adótörvények általános vitáját ma kezdi meg a parlament.

Szabó Eszter
2007. 10. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Látványos külsőségek közepette, zenei aláfestéssel kezdődött el tegnap az APEH országos értekezlete. Az eseményen felszólaló Gyurcsány Ferenc az illegális gazdaság által okozott károkról beszélt, egyben elismerte: a szürke-, a feketegazdaságból be nem folyt adó- és járulékbevétel mértéke ma több, mint amennyit hazánk köz- és felsőoktatásra költ. A Magyar Nemzeti Bank erre vonatkozó kimutatására rácáfolva a miniszterelnök úgy vélekedett: az illegális szektorban évente a GDP közel 20 százalékának megfelelő, 3-5 ezer milliárd forint összegű adózatlan jövedelem képződik. Az adóreformmal kapcsolatban a kormányfő ismét új időpontot jelentett be: közlése szerint jövő év január 31-ig készülhetnek el azok a javaslatok, amelyek az adórendszer átfogó korszerűsítését alapozzák majd meg.
A jövő évi adótörvényekről szóló törvényjavaslat általános vitája ma kezdődik el a parlamentben, a kormány javaslatcsomagját azonban eddig valamennyi jelentős gazdasági érdekképviselet élesen kritizálta. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a versenytársainkhoz képest amúgy is magas magyar adóterhelés jövőre tovább nő, a kis adók összevonása pedig azt eredményezheti, hogy a befizetett összegeket nem a korábban meghatározott célokra fordítják, hanem a bürokrácia éli föl.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnap ismertetett számításai azt mutatják, a GDP-hez mért adóterhelés – a konvergenciaprogramban meghatározott 0,3 százalékos csökkenés helyett – jövőre 0,42 százalékkal növekszik. Mint Parragh László, a szervezet elnöke elmondta, a költségvetés bevételeinek jövő évi növekedése két fő okkal magyarázható: a tervezettnél magasabb inflációval és a gazdaság kifehéredésével. A kamara szerint e két tényező hatására jövőre mintegy 116 milliárd forinttal lesz nagyobb a költségvetés mozgástere. Ezt az összeget a magyar gazdaság versenyképességének javítására, illetve az élőmunkára rakódó magas terhek csökkentésére kell fordítani – mutatott rá Parragh, aki a kis adók összevonására vonatkozó törvényjavaslat visszavonását is kérte a kormánytól. Elutasította a kisebb járulékok összevonását a Munkaadók és Gyáriparosok Országok Szövetsége és a Vállalkozók Országos Szövetsége is. A munkáltatói oldal szerint az adómódosítások kapcsán „adminisztrációcsökkentésbe csomagolt” egyértelmű tehernövelésről van szó, amelynek mértéke 14 százalékos. A szakemberek azt is kifogásolták, hogy az összevont adót az eleve rossz iparűzési adó szerint kellene kiszámítani.
A módosítás kapcsán egyébként még a kormányzati oldal álláspontja sem egyértelmű. Az elmúlt hónapban összesen háromszor változott a kabinet véleménye arról, hogy mely kisebb terheket milyen módon vonjon össze.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.