Látványos külsőségek közepette, zenei aláfestéssel kezdődött el tegnap az APEH országos értekezlete. Az eseményen felszólaló Gyurcsány Ferenc az illegális gazdaság által okozott károkról beszélt, egyben elismerte: a szürke-, a feketegazdaságból be nem folyt adó- és járulékbevétel mértéke ma több, mint amennyit hazánk köz- és felsőoktatásra költ. A Magyar Nemzeti Bank erre vonatkozó kimutatására rácáfolva a miniszterelnök úgy vélekedett: az illegális szektorban évente a GDP közel 20 százalékának megfelelő, 3-5 ezer milliárd forint összegű adózatlan jövedelem képződik. Az adóreformmal kapcsolatban a kormányfő ismét új időpontot jelentett be: közlése szerint jövő év január 31-ig készülhetnek el azok a javaslatok, amelyek az adórendszer átfogó korszerűsítését alapozzák majd meg.
A jövő évi adótörvényekről szóló törvényjavaslat általános vitája ma kezdődik el a parlamentben, a kormány javaslatcsomagját azonban eddig valamennyi jelentős gazdasági érdekképviselet élesen kritizálta. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a versenytársainkhoz képest amúgy is magas magyar adóterhelés jövőre tovább nő, a kis adók összevonása pedig azt eredményezheti, hogy a befizetett összegeket nem a korábban meghatározott célokra fordítják, hanem a bürokrácia éli föl.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnap ismertetett számításai azt mutatják, a GDP-hez mért adóterhelés – a konvergenciaprogramban meghatározott 0,3 százalékos csökkenés helyett – jövőre 0,42 százalékkal növekszik. Mint Parragh László, a szervezet elnöke elmondta, a költségvetés bevételeinek jövő évi növekedése két fő okkal magyarázható: a tervezettnél magasabb inflációval és a gazdaság kifehéredésével. A kamara szerint e két tényező hatására jövőre mintegy 116 milliárd forinttal lesz nagyobb a költségvetés mozgástere. Ezt az összeget a magyar gazdaság versenyképességének javítására, illetve az élőmunkára rakódó magas terhek csökkentésére kell fordítani – mutatott rá Parragh, aki a kis adók összevonására vonatkozó törvényjavaslat visszavonását is kérte a kormánytól. Elutasította a kisebb járulékok összevonását a Munkaadók és Gyáriparosok Országok Szövetsége és a Vállalkozók Országos Szövetsége is. A munkáltatói oldal szerint az adómódosítások kapcsán „adminisztrációcsökkentésbe csomagolt” egyértelmű tehernövelésről van szó, amelynek mértéke 14 százalékos. A szakemberek azt is kifogásolták, hogy az összevont adót az eleve rossz iparűzési adó szerint kellene kiszámítani.
A módosítás kapcsán egyébként még a kormányzati oldal álláspontja sem egyértelmű. Az elmúlt hónapban összesen háromszor változott a kabinet véleménye arról, hogy mely kisebb terheket milyen módon vonjon össze.
Meghívót tett közzé Orbán Viktor, várja a további jelentkezőket az első Digitális Polgári Körbe
