Uniós előírásoknak megfelelően történt pályázati kiírások”, amelyen főként szocialista kötődésű politikusok vezette helyi vidékfejlesztési irodák nyernek. „Politikamentes döntések” százmilliárdokról a nyílt pályáztatásból kivont, kiemelt projektekre, amelyeket gyakorlatilag néhány ember hozott meg. „Az uniós ügyekben nem kellőképpen tisztán látó nyilvánosság felvilágosítása, és a kommunikációs űr kitöltése”, avagy a brüsszeli pénzek kormánypropagandára is történő felhasználása. Az igazság és annak részletesebb kifejtése közötti ellentmondások nyomán – a Medián legfrissebb, a Figyelőben közölt felmérése szerint – a magyar lakosság 90 százaléka már nem hisz a tisztességes gazdasági versenyben. Gazdaságkutatók, vezető üzletemberek, kereskedelmi kamarák és nemzetközi szervezetek azonnali fellépést sürgetnek az állami pályázatok átláthatóbbá tétele érdekében, és a korrupció további térnyerésére hívják fel a figyelmet.
Íme az uniós pénzekkel kapcsolatos néhány kommunikációs szlogen, illetve a tények.
Már a források összege sem stimmel
„Az ország felzárkóztatására 2007 és 2013 között évente mintegy 1000 milliárd forintot fordíthatunk.”
A beharangozott 7000 milliárd forintos uniós forrás százszázalékos lehívás esetére értendő, amelyet azonban még egyetlen EU-tagországnak sem sikerült produkálnia, a legjobb összmutatók is maximum 80 százalék körül alakulnak. Továbbá a támogatáshoz szükséges nemzeti önrész előteremtése nélkül az EU nem finanszíroz. Ezen kívül a fenti időszakra a Brüsszelnek befizetendő tagdíjunk 1646 milliárd forint, amit értelemszerűen le kell vonni az összegből. Összehasonlításképpen: a Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly Magyarország és az EU pénzügyi egyenlege 185,6 milliárd forint volt. A 2006-os egyenlegről az NFÜ egyébként nem tudott felvilágosítást adni.
Brüsszeli felfüggesztés, időcsúszás
„A magyar operációs programok elfogadásának bírálatát nem függesztették fel, csak pontosításokat kértek.”
Alejandro Checchi-Lang, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatósága Magyarországért felelős igazgatójának Bajnai Gordonhoz írt 2006. december 21-i leveléből azonban egészen más derül ki: „A szabályzat szerint az operációs programok elfogadására meghatározott négy hónapos időtartamot ezennel megszakítom… és felkérem a magyar hatóságokat, hogy vizsgálják felül az operációs programokat és pótolják a hiányosságokat.” Lapunknak nyilatkozva Checchi-Lang közölte: 2006 december 21-től január 16-ig felfüggesztették az értékelést. Fadgyas Gábor, az NFÜ szóvivője január végén ismerte el, hogy a megjelölt hiányosságokat pótolták.
Uniós és/vagy kormánypropaganda brüsszeli pénzből
„Uniós kötelezettség a lakosság tájékoztatása a pályázatokról… A tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU polgárai nincsenek kellőképpen tisztában azzal, milyen szerepet játszik a közösség a gazdasági versenyképességet fokozó … programok finanszírozásában.”
Az NFÜ és a pályázatok értékelésében részt vevő irányító hatóságok által felhasználható kommunikációs keret megoszlása a következő: 2004-ben 766,3 millió forint, 2005-ben 853,3 forint, 2006-ban 2519,7 forint. Az Új Magyarország fejlesztési terv ellenzéki kritikája szerint a források időbeni elosztását erősen befolyásolják a választási ciklusok. Az összefüggést mutatja, hogy az év elején futott 360 millió forintos reklámkampány négy „sikerarca” közül az egyik Kóka János gazdasági miniszter volt üzlettársa, jelenleg köztisztviselő, egy másik „arcról” kiderült, hogy Nyakó Istvánnak, az MSZP szóvivőjének a barátja.
Politikamentes pályázati támogatások
„A támogatandó projektek kiválasztása kizárólag szakmai alapon, az uniós szabályok betartásával történik.”
A legnagyobb támogatásokat jelentő, úgynevezett kiemelt projektek esetében nyílt pályáztatás nélkül három csatornán keresztül terjeszthetnek fel projekteket. A szocialista többségű tagsággal rendelkező regionális fejlesztési tanácsok, a szaktárcák, valamint az NFÜ. Az előzsűriben részt vevő tagok többségét is a fenti szervezetek delegálják. A rostálás után a kormány maga döntött augusztusban arról, hogy 271 projektet támogat 500+600 milliárd forint értékben. Ehhez képest csak kis tétel, hogy három uniós pályázaton is nyert pénzt a Nemzeti fejlesztési terv részeként Wekler Ferenc SZDSZ-es politikus családjához köthető cége. Wekler érdekeltségébe tartozó cégek korábban csaknem 270 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást kaptak szőlőtelepítésre.
Konszenzuskeresés, vagy döntés erőfölényből
„Ennek a hatalmas (uniós) összegnek a befektetése komoly felkészülést, széles társadalmi partnerségen nyugvó tervezést igényel.”
Az EU-pénzek elosztásának keretet adó Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását ellenőrző parlamenti eseti bizottság munkáját nehezíti a kormánypárti tagok részéről tapasztalható lanyha érdeklődés. A legutóbbi, szeptember 18-i ülést például azért kellett berekeszteni, mert már nem volt jelen egyetlen kormánypárti képviselő sem, ezért az ülés a törvény szerint határozatképtelenné vált. – Bizonyára észrevették képviselőtársaim, hogy határozatképtelenné vált a bizottság … Szűcs Erika (MSZP) kormánypárti képviselő asszony távozása után – mondta Pelczné Gáll Ildikó, a bizottság elnöke, aki hozzátette: „a képviselők távolmaradását nemcsak nem értem, hanem őszintén szólva botrányosnak tartom.” A munka akadályozása miatt a bizottság nem dönthetett az NFÜ legutóbbi rendeletmódosítási javaslatairól, amelyek „rugalmas” kiskapukat hoznának létre bizonyos pályázatok esetében.
Helyi vagy központosított döntések
„Jobb lenne, ha nagyon sok kérdésben, amely valójában regionális, vagy helyi kompetencia, abban ott születne meg a döntés.”
Az önkormányzati választások elsöprő ellenzéki győzelme ellenére az ország mind a hét regionális fejlesztési tanácsában (rft) egytől egyig a kormánypárti tagok vannak többségben, a központi régióban ez az arány például 13:5. Mindenhol kormányzati delegált a tanács elnöke is, akiknek többségét az önkormányzati minisztérium delegálta. Az rft-kkel ennek ellenére az NFÜ olyan megállapodást íratott alá az év elején, amely a legfontosabb kérdésekben az ügynökségnek vétójogot ad, illetve több jogkört is fenntart. A megállapodást mindegyik rft aláírta.
Szakmaiság vagy pártkötődés?
„A helyi vidékfejlesztési irodákról szóló pályázati kiírások között nem szerepelt, hogy a jelölt nem lehet szocialista kötődésű… Az irodavezetők kiválasztása az uniós előírásoknak megfelelően történt.”
Az elmaradt térségek felzárkóztatására fordítható uniós pénzek körül bábáskodó 167 helyi vidékfejlesztési iroda irányítóinak kiválasztásakor úgy érvényesültek a szakmai szempontok, hogy karnagytól kezdve fagylaltárusig többen is pozícióba juthattak némi szocialista hátszéllel. A hozzávetőlegesen 170 milliárd forintos forrás elosztásában segédkező irodavezetők között hemzsegnek a volt vagy jelenlegi szocialista polgármesterek, önkormányzati képviselők vagy azok rokonai, barátai. A pápai kistérségben például olyan szervezet tudott győzni 49 önkormányzat szavazatával szemben, amelyet a pályázat pillanatában szabálytalanul hoztak létre, ráadásul az előírt feltételeknek sem felelt meg.
Letagadott támogatás
„A projekt nem érte el a megfelelő színvonalat, tehát támogatásban sem részesül.”
A szegedi Aqualand hárommilliárd forintos támogatással jöhet létre. A hatmilliárdos összértékű beruházásra a dél-alföldi megyeszékhely és a közismerten szocialista kötődésű milliárdos, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. közös projektcéget hozott létre, amelybe a város a jelenleg is fürdőként üzemelő 1,2 milliárd forint értékű ingatlant apportálja, a beruházó pedig 240 millió forinttal száll be. A dolog pikantériája, hogy a Leisztinger-cég később a területet apportáron szerezheti meg, tehát töredékáron juthat a felerészt uniós forrásból felfejlesztett ingatlanhoz. Az NFÜ megkeresésünkre először azt a tájékoztatást adta, hogy a projekt „nem érte el a megfelelő színvonalat, tehát támogatásban sem részesül”, majd úgy pontosított: a kormány döntése értelmében a fürdőberuházás „továbbgondolásra érdemes”, azaz bizonyos kiegészítéseket követően borítékolható a hárommilliárdos támogatás. A fürdőprojekt egyébiránt sokakat meglepett, mivel az korábban nem tartozott a város kiemelt fontosságú tervei közé.
a Négyes metróra egyelőre egy eurócent sem
„Az EU biztosan támogatja a négyes metrót.”
Bár az elmúlt fél évben többször is felröppent a kacsa a négyes metró építésének uniós támogatásáról, a lapunkban többször is ismertetett tények szerint a mára több mint ötszázmilliárd forintosra duzzadt beruházásnak csak az első szakaszával hajlandók foglalkozni az EU illetékesei, a Fővárosi Közgyűlés tavasszal elfogadott pályázati anyaga 260 milliárd forintos támogatást kér. Döntés a mai napig nem született, ugyanis Brüszszelben átvilágítják a szakmailag és gazdaságilag is vitatott projektet. Emlékezetes, júliusban a Magyar Hírlap közölte azt az álhírt, amely szerint „Brüsszel meghúzta a budapesti négyes metró uniós támogatásának felső határát”. Akkor az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosának a szóvivője határozottan cáfolta ezt, hozzátéve: „Nem hagytunk jóvá semmiféle pénzügyi támogatást a budapesti metrótervre, amely jelenleg csupán a magyar közlekedési operatív program »jelzőlistáján« szerepel.” Demszky Gábor még májusban azt jelentette be: az EU biztosan támogatja a négyes metrót. A főpolgármester Jacques Barrot-nak, az unió közlekedési biztosának ígéretére hivatkozott, aki azonban nyomban cáfolta ezt, Bajnai Gordon önkormányzati miniszter pedig minap ismerte el, hogy a budapesti közlekedésfejlesztési programok – például a négyes metró – továbbra is csak a kormány Új Magyarország fejlesztési tervében szerepelnek elfogadottként.
Több verzió vízágyúügyben
„Vissza lehet keresni, hogy a közbeszerzés tavaly nyári, vagyis semmi belpolitikai vonatkozása nincs, s megelőzte a tavaly őszi eseményeket.”
Hazugsággal próbálta meg elfedni a kormányzatot rendkívül kínosan érintő izraeli vízágyúbeszerzés körüli botrányt Bajnai Gordon. Azt nyilatkozta, hogy a közbeszerzésnek semmi belpolitikai vonatkozása nincs, és megelőzte az őszi eseményeket. Lapunk viszszakereste, mikor írták ki az említett közbeszerzési eljárást. Eszerint a nyílt eljárás megindítására vonatkozó hirdetmény október 20-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. A hazugságnál sokkal nagyobb baj, hogy a rendőrségi vízágyúk beszerzésének terve nem szerepelt az Európai Bizottságnak a schengeni csatlakozást elősegítő pénzügyi hozzájárulási alapjáról szóló tavaly decemberi döntésében. Vagyis a jövő évben esedékes számonkéréskor Magyarországnak feltehetőleg vissza kell majd fizetnie a három izraeli vízágyú megvásárlására felvett 315 millió forintnyi uniós támogatást.
Brüsszel
Brüsszel szankciókat akar kivetni Izraelre
