Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége tegnap este a legújabb „gyűlöletbeszéd” elleni indítványt, amellyel módosították a polgári törvénykönyvet. Az ellenzék elutasította a javaslatot, ám az ennek ellenére hamarosan hatályba lép. A Btk.-módosítás szerint azzal szemben, aki nyilvánosan megsérti a társadalmon belül a kisebbségben lévő csoportokat, akár vallási, világnézeti, szexuális irányultság vagy etnikai hovatartozás vonatkozásában, nemcsak a sértett, hanem érdek-képviseleti szervezetek vagy közhasznú társadalmi szervezetek is felléphetnek, eljárást kezdeményezhetnek személyhez fűződő jogsérelem miatt.
A törvény érdekessége azonban, hogy a többségi magyarságot sértő megnyilvánulások ellen nem lehet fellépni a jogszabály értelmében, hiszen az kifejezetten a társadalmon belül kisebbségben lévő csoportok védelmére összpontosít, például „büdösmagyarozni” következmények nélkül lehet a jövőben. Ugyanígy kérdéses, hogy a keresztény vagy keresztyén felekezethez tartozók például a többséghez vagy a kisebbséghez tartoznak-e, figyelembe véve az ateistákat, mert ha az előbbihez, akkor a törvény őket sem veszi védelmébe.
Salamon László fideszes képviselő lapunknak azt mondta: ember és ember között az emberi méltóság vonatkozásában nem lehet különbséget tenni a szerint, hogy kisebbségi vagy többségi társadalomhoz tartozik. A törvénymódosítás száz sebből vérzik, jogilag is hibás, ezért nem támogatta azt a legnagyobb ellenzéki párt – hangsúlyozta.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
