Újraavatták a magyar főváros egyetlen trianoni emlékművét a XVII. kerületben. Az eredeti alkotást 1937-ben emelték, de a kommunizmus alatt állítólag megrongálódott, mire az illetékes szervek „restaurálták”: helyére egy 1848–1948 feliratú táblát helyeztek el. Töprengésre késztet a gondolattársítás: 1848 a magyar forradalom esztendeje, 1948 a koncepciós perek kezdetének éve (kuláklisták, Recsk, internálások, kitelepítések, akasztások, miegyéb).
Úgy volt, hogy a mostani újraavatáson beszédet mond majd Ravasz István alezredes, történész, a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese. A beszéd azonban a nagy várakozás ellenére nem hangozhatott el. Lázár Attila (Fidesz) arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy felsőbb utasításra letiltották Ravasz István szereplését. Ezenkívül nem volt katonai tiszteletadás sem, mivel azt a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Egyesületének megtiltották. A helyi cserkészcsapat hasonló okok miatt csak civilben vehetett részt a megemlékezésen. Hogy ki volt az ismeretlen cenzor, aki a felsőbb utasítást hozta, azt a kerület illetékes alpolgármestere sem tudta megmondani.
A következő mondatot új bekezdésbe rakom, korszakos: Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője arra hivatkozva nem felelt a sajtó kérdésére, hogy „ma vasárnap van” (az eset tegnapelőtt történt). Vasárnap ugyanis a HM szóvivője nem dolgozik (ha éppen háború lenne, a lövöldözést is abbahagyná). Bocskai István vasárnaponként valószínűleg leszerel…
Mentségére szóljon, felsőbb utasításra cselekedett. Hapták Szekeres Imrének!
Bizonytalanság övezi az idei budapesti CPAC-et + videó















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!