(ki él tovább )

Én nem tudom, nyilvántartják-e valahol világrekordként, hogy ki volt a valaha legöregebb ember. A Biblia szerint a korai pátriárkák közül Metuselach 967 esztendőt ért meg; ez már az idő tájt is kuriózumnak számított, s az idők során maga az átlag is rohamosan csökkent, pedig akkoriban egészségügyi reformról nem is hallottak.
Nálunk a „szép kor” hatvannál kezdődik, s aki a hetvenet megéri, nemigen reklamálhat. Valamikor, úgy negyven esztendeje találkoztam és rokoni segédlettel elbeszélgettem Magyarország akkori legidősebb emberével, egy száznyolc éves pápai öregúrral. Arról jutott eszembe mindez, hogy olvastam az újságban, miszerint Japán visszaszerezte a világ legidősebb embere címet Perutól, mivel az addigi bajnok, aki az Andok tiszta levegőjében ért matuzsálemmé, minap jobblétre szenderült. Persze a hosszan élés nem egészen olyan, mint a hosszútávfutás, itt általában egy embernek, a második legöregebbnek van csak esélye átszakítani a célszalagot. Ahogy a legidősebb elhuny, a következő máris előre lép, másnak erre egyszerűen nincs semmi esélye.
Szóval amikor olvastam ezt a hírt, kezdtem azon tűnődni, hogy a másodikból esetleg mégsem lesz első, ha a véghajrát nem bírja jól. Így aztán nem jut hírnévhez, örökös homályban marad, s nem áll módjában kifejteni a hosszú élet titkát a nagy nyilvánosság előtt, mert erről sohasem a másodikat, mindig az aktuális elsőt kérdezik. Ezek az elsők, akik akár naponként válthatják egymást, a nagy titokról a legkülönbözőbb módon beszélnek. Míg az egyik életében egy korty alkoholt sem ivott, a másik mindennap lehajt egy pint pinot noirt, a harmadik önmegtartóztatást gyakorol, a negyedik még kilencvenéves korában is nyilvánosházba járt, az ötödik a sárgarépára esküszik, a hatodik a bételdióra, és így tovább. No de, bizony annak a perui öreg hölgynek, Assasuna Haciendónak, aki az Andok egyik völgyében abban a hitben élt, hogy szomszédja, a száztizenhét éves Juanito Perez elhalálozása után a maga száztizenhat évével a világ legidősebb embere lett, nagyot kellett csalódnia, amikor kiderült, hogy Nakamura Hasinko, akiről eddig a világ mit sem tudott, egy nappal idősebb nála, s így az élre tört, elorozva Perutól az aranyérmet. Ráadásul a hosszú élet titkaként lenyilatkozta a hegyi levegőt, pedig a Fudzsijama ebből a szempontból meg se közelíti a Yerupaját, amelynek közelében Assasuna asszony élt. Az ambiciózus öreg hölgy mérgében azonnal szamárhátra pattant, s meg sem állt Limáig, ahol kevéske pénzét jenre váltotta, repülőgépre ült, s Tokióba utazott. A legjobb szándék vezette. Biztos akart lenni a dolgában, ezért úgy döntött, hogy felkeresi Nakamura urat, s elvágja a torkát machetéjével, amit néprajzi meggondolásból mindig magával hordott. Így biztos lehet abban, hogy bekerül a Guinness-rekordok könyvébe, mivel a dolgok természete szerint legöregebbként már senki se előzheti meg. Nem számíthatott arra, miszerint a Fiatal Baloldal (FIB) úgy döntött, hogy kommunikációs és üzleti szempontból előnnyel kecsegtet, ha a százkettedik életévében járó kazincbarcikai özv. Csabrendek Béláné anyakönyvi kivonatát meghamisítja, s 1905 helyett 1889-re teszi világra jöttének dátumát. A Fiatal Baloldal így nagy nyilvánossághoz jutott, amikor a világ legidősebb embereként köszöntötte fel őt. A hírügynökségek világgá kürtölték a hírt, s a liberális tokiói Tsin Bomban Assasuna asszony megdöbbenve olvasta, hogy semmiképp sem lehet az övé az áhított cím. Arra már nem maradt pénze, hogy Kazincbarcikára utazzon, ezért hazatért. Ám a reményt nem adta fel, hogy bekerüljön a Guinness-rekorderek közé, most hegyi kunyhójában azon fáradozik, hogy elkészítse a világ legvastagabb nudliját.
Hogy a FIB mennyi segélyt utaltatott át az EU-pénzből özv. Csabrendeknének, én nem tudom…