Kulcs a plébánián

Omladozó várak meglátogatásához hangulatában a legmegfelelőbb évszak az ősz. Kulturális kirándulásain Nagy-Magyarországban gondolkodik a 2005 januárja óta kéthavonta megjelenő, igényes küllemű Várak, Kastélyok, Templomok című, történelmi és örökségturisztikai folyóirat.
A Műhely rovatban Varga Kálmán a II. világháború óta válságban levő kastélyok megmentési kísérleteit veszi sorra. Magyarországon közel 800 védett kastély és kúria van, s mintegy 160–170 gazdátlan, funkciótlan, méltatlan feladattal terhelt, erősen leromlott vagy végveszélybe került. A magyar kastélyok zöme a mai határokon kívül áll (vagy rogyadozik). Egészségesen gondolkodván azt hihetnénk, e sajnálatos tény növeli a társadalmi felelősségérzetet, „hiszen az épített örökség, a múlt és a történelmi gyökerek elemi tisztelete, az identitástudat erősítése különös motivációt kellene hogy jelentsen a megmaradt értékek megbecsülésében”. Ám a programok eddig kellő kormányzati akarat és pénz híján csak részsikereket hoztak – tudjuk meg.
A Balaton-felvidéki Rezibe kalauzol Vándor László, Kupovics Renáta pedig a Himfyek döbröntei várába, amely Kisfaludy Sándor verses beszélyében is megelevenedik. Az 1990-es évek elején zajlott állagmegóvás lehetővé tette, hogy várjátékokkal ma is ápoljuk a Himfyek erősségének emlékezetét. A Galéria és a Krónika rovat már a trianoni határokon kívüli úti célokat keres: Selmecbányát, illetve Garamszentbenedek kolostorát mutatja be, illetve a Bártfára vezető főút felett magasodó (az építkezési leltár szerint a meszet nem a kőmíves feleségének hamvával, hanem kilencezer tojással megerősített) Kapi várába invitál. A délkelet-erdélyi régió kora középkori magyar határvédelmi rendszerét foglalja össze a közelmúltban elhunyt Ferenczi Géza régész-történész. Az Útikalauz rovat az egykori Szerémséghez tartozó Tarcal-hegységbe, Rednek és Cserög romjaihoz hívogatja a vándort, tájékozódási szalmaszálként GPS-koordinátákat is megadva. S hogy Alsó-Ausztria se maradjon ki: Josef Schönwalder a Bécshez közeli Perchtoldsdorf várába vezet, olyan praktikus információkkal is szolgálva, hogy a kulcsot hol keressük.
Egyáltalán nem dicső kort idéz fel Suba János. A hidegháború időszakában a magyar pártvezetés magáévá tette a szovjet párt helyzetértékelését a nemzetközi helyzet fokozódásáról, ezért minden erejével a déli védelmi rendszer kiépítésén fáradozott: a határsávban levő drótkerítéseket, aknazárat, óvó- és figyelőhelyeket, harcárkokat – a Rákosi-vonal erődítményeit – veszi számba a cikk. Kilóg a tematikából, de igazi csemege Tatár Sarolta írása, amely a középkori norvég fatemplomokat és azok díszkapuit ismerteti. Ahogy Major Balázs e számban kezdődött sorozata is, amely a Közel-Kelet keresztes hadiépítészetét összegzi.
Az Eseménynaptár várak, kastélyok, történelmi városok programjait ajánlja, például az I. Siklósi Történelmi Képregény-kiállítást, a szombathelyi Szent Márton-hét rendezvényeit. Végre egy tudományos ismeretterjesztő periodika, amely nemcsak szellemi táplálék kíván lenni, hanem mozgósít is: vádlinkat és identitásunkat is erősíti!
(Várak, Kastélyok, Templomok. Történelmi és örökségturisztikai folyóirat, Budapest, III. évfolyam, 5. szám. Ára: 585 forint.)