Szigorítás a pénzmosás ellen

Elfogadta a parlament a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására alkotott törvényt. Eszerint a pénzintézetek maguk döntik majd el, kit minősítenek gyanúsnak, és kit nem, erre ugyanis a szabályozás nem tartalmaz konkrét meghatározást. A szolgáltatók erre hivatkozva felfüggeszthetik egy ügyleti megbízás kivitelezését, s ha a gyanú mégsem igazolódik be, semmiféle felelősség nem terheli őket.

Dékány Lóránt
2007. 11. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Decemberben a pénzmosás elleni küzdelem kiegészül a terrorizmus finanszírozását meggátoló tevékenységgel, az Országgyűlés ugyanis tegnap elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot.
A szabályozás azonban elég fátyolosra sikeredett, mivel nem magyarázza meg például konkrétan, mikor merülhet föl „pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény esete”. Így jobb híján a pénzintézetek saját szabályzatukra hivatkozva mérlegelhetik ezt. Az ügyfelek viszont erről nem kaphatnak tájékoztatást, mivel a belső szabályzat mindenütt titoknak minősül.
Akadnak azért sokkal tisztábban értelmezhető rendelkezései is a törvénynek. Ilyen többek között az, hogy március közepétől már minden kereskedőnek, aki 3,6 millió forintnál nagyobb összegben akar készpénzt elfogadni, a kereskedelmi hatóságnál nyilvántartásba kell vétetnie magát. Ugyanezen összeghatár érvényes a pénzintézetek esetében is: ha ekkora vagy ennél nagyobb ügyleti megbízást kell teljesíteniük, kötelesek átvilágítani ügyfelüket. Ugyanakkor pénzváltásnál ennél jóval kevesebb, 500 ezer forint is elég ahhoz, hogy a bank vizsgálódni kezdjen a személyt illetően – ez egyébként szintén kötelező érvényű. Ám azt már a szolgáltató dönti el, hogy egyszerűsített vagy bővített átvilágítást alkalmaz, ugyanis erről sincsenek konkrétumok lefektetve. Amennyiben egy pénzügyi szolgáltató egy ügyleti megbízás teljesítésénél „pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot” vél felfedezni, fel kell azt függesztenie, s az esetet be is kell jelentenie a „pénzügyi információs egységként működő hatóságnak”. (Utóbbi a törvény szerint a vámhatóság szakosodott szervezete.) Az intézkedést vizsgálat követi, amelyben ha kiderül, hogy a gyanú alaptalan volt, a szolgáltató véghezviheti a tranzakciót, viszont az esetleges késlekedésért semmiféle felelősség nem terheli.
A szabályozás szerint azoknak a szolgáltatóknak kell átvilágítaniuk ügyfeleiket, amelyek tevékenységük során ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat pénzmosásból származó vagyon legalizálására vagy a terrorizmus támogatására használják fel. Ilyen szolgáltatónak minősülnek a bankok, a biztosítók, az ingatlanforgalmazók, a kereskedők, az ügyvédek, a közjegyzők és a kaszinók. A 2003-as pénzmosásellenes törvény módosítása azért vált szükségessé, mert az uniós irányelv szerint idén december 15-re a tagállamoknak hatályba kell léptetniük egy, a most létrehozott szabályozáshoz hasonló törvényt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.